A magyar kormány tavaly másfél milliárd forintos kerettel civil alapot hozott létre a 2014-es magyar holokauszt emlékévben megvalósuló civil és önkormányzati kezdeményezések támogatására. Ebből az alapból nyert 1,5 millió forintos támogatást az Érsekújvári Zsidó Hitközség is, amelynek elöljárósága hétfőn határozott arról, hogy a támogatást mégsem fogadja el – tudta meg az Új Szó.

A Civil Alaphoz eljuttatott nyilatkozatban az Érsekújvári Zsidó Hitközség megrendüléssel és megbotránkozással veszi tudomásul, hogy az akkori magyarországi zsidóság deportációjának 70. évfordulója Magyarországon mindinkább a napi politika tárgyává sekélyesül – írja az Új Szó, idézve a levelet, amely szerint elfogadhatatlannak tartják a német megszállásra és a „szuverenitás elvesztésére” való hivatkozást, azt, hogy Magyarországon szobra állhasson Szálasi Ferencnek és Horthy Miklósnak.

A lapnak Lang Tamás, a hitközség elnöke lapunknak azt mondta, úgy látják, Magyarországon tudatosan átírják a történelmet, és a holokauszt-emlékév is inkább a választási kampány része, mint az áldozatok előtti tisztelgés, és az utolsó csepp a pohárban Szakály Sándor történész, a kormányzat által támogatott Veritas Intézet vezetőjének nyilatkozata volt, aki azt mondta, hogy 18 ezer magyarországi zsidó legyilkolása idegenrendészeti intézkedés volt.

Az erről szóló nyilatkozatot a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága elnökének, L. Simon Lászlónak is elküldték, aki lapunk megkeresésére azt válaszolta: „Nagyon sajnálnánk, ha az Érsekújvári Zsidó Hitközség valóban elállna a Civil Alap által megítélt támogatás felhasználásától.”
 
„Vártuk, hogy a holokauszt emléknapján, január 27-én a miniszterelnök üdvözlő levele vagy az igazságügyi államtitkár beszéde meggyőz bennünket, hogy az emlékév nem csupán a választási kampány része. Sajnos, csalódnunk kellett” – mondta Lang Tamás.