Hosszú hónapokig levelezett, kérvényezett egy pénzügyőr özvegye, míg végül csekély segítséget kapott elhunyt férje temetéséhez. Addig különböző, és rendre mondvacsinált, indokokkal hajtották el, eljutva arra a pontra is, amikor értesítették: a NAV nem is jogutódja a megszüntetett vám- és pénzügyőrségnek. Az eset nem egyedi, ezrek kerülhetnek hasonló szituációba.
Erika tavaly augusztusban vesztette el férjét, aki másfél évvel korábban, 16 év szolgálat után 44 évesen lett nyugdíjas. A férfi pénzügyőr volt, a békéscsabai Vám- és Pénzügyőrségen dolgozott, a beosztása az APEH és a pénzügyőrség összevonásával azonban megszűnt.
A munkahelyét elveszítő férfi, aki úgynevezett szolgálati járandóságos lett ezt követően Németországban dolgozott építkezéseken. Egyik nap munka közben összeesett és meghalt. A családfő két fiút hagyott maga után. A Gyulán élő család anyagilag is nehéz helyzetbe került: Erika munkanélküli, nemcsak a gyerekekről kell egyedül gondoskodnia, a házukon is lakáshitel van, a részletek egy teljes családnak is megterhelőek lennének.
Az özvegy megkereste férje volt parancsnokát, aki az átszervezést követően a NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság egyik vezetője lett, s kérte, hogy a szervezeti egység nyilvánítsa a férfit saját halottjának, és a fegyveres szervek szolgálati viszonyáról szóló törvény (hszt.) értelmében nyújtson támogatást a temetés költségeihez (208§2., 210§). Emellett ugyanerre a törvényre hivatkozva szociális gondoskodást is kért a feleség: a fegyveres szerv a rendes szociális támogatásokon túlmenően ugyanis saját költségvetése terhére "pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást" biztosíthat. Mivel semmilyen segítséget nem kaptak, a családnak pedig nem voltak megtakarításai, a temetés költségeit a rokonok és ismerősök adták össze.
Ezt követően úgy tűnt, mégsem hagyja magára az egykori munkahely a családot. Erikától azt kérték, a temetési számlákat küldje el a NAV Nyugdíjasai Országos Szövetségének, és ott gondoskodnak a temetési kiadások felének kifizetéséről. (A Hszt. értelmében azzal, hogy egy szervezeti egység a nyugállományban lévő egykori munkatársat annak halála után saját halottá nyilvánítja, egyúttal vállalja azt is, hogy a temetés költségeinek felét kifizeti.) Az özvegy ezt meg is tette, ám a levél a címzettől felbontatlanul visszajött. (A "nem kereste" közlemény azt jelenti, hogy a posta kiértesítette a címzettet, de az a határidőig nem vette át a küldeményt.)
A NAV nem jogutód
Ezen az asszony annyira elkeseredett, hogy írt a NAV-ot irányító Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkárának. „A történések azt erősítették meg bennem, hogy a hivatásos állomány részére biztosított, szolgálati törvényben rögzített hangzatos támogatások csak papíron léteznek. Csak addig fontos a munkavállaló, amíg dolgozik és bevételt termel az államnak. Ha már eltemették: akkor lehet az özvegyi kérelmekre ilyen-olyan válaszokat írni, ide-oda küldözgetni, de tényleges támogatást – az első kérelmem benyújtása óta, tehát 2013. szeptember 7. óta – a férjem hivatásos állományviszonyára figyelemmel még a mai napig nem kaptunk!”
Erikát ezek után személyesen keresték fel a regionális főigazgatóságról, s közölték vele, hogy az adóhivatal nem tudja kifizetni a temetési költségek felét, mert a nő férje a pénzügyőrségtől ment nyugdíjba, az a szervezet pedig megszűnt, annak a NAV pedig nem jogutódja. Emiatt aztán a Hszt-ben lévő rendelkezések a NAV-ra nem is vonatkoznak. Annyit ígértek Erikának, hogy a szövetségnél – ahol a levelét korábban nem vették át – támogatni fogják az asszony kérelmét, hogy néhány tízezer forintos segélyhez juthasson. Végül a nyugdíjas szövetségtől 25 ezer forintot küldtek Erikának, ami a temetés költségeinek nagyjából hatodát fedezte. A hvg.hu-nak elmondták, a csekély adományt egy nem túl kedves hívás előzte meg, amelyben számon kérték, hogy miért küldözget leveleket.
Az özvegynek adott tájékoztatásról megkérdezte a hvg.hu az adóhivatalt és a minisztériumot is. Már csak amiatt is, hogy a Magyar Államkincstár honlapján elérhető törzskönyvi nyilvántartás szerint a 2010. december 31-ével megszűnő vám- és pénzügyőrség általános jogutódja a NAV. Ebben szerepel többek között valamennyi közfeladat jövőbeni ellátása, valamennyi jog és kötelezettség gyakorlása, vagyoni jogok képviselete. Emellett maga a Hszt. is rögzíti (1.§), hogy a törvény hatálya kiterjed a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásosaira és annak nyugállományú tagjaira is. A törvény szerint a szociális és kegyeleti gondoskodás is megilleti a hozzátartozókat a 210. § (2) bekezdése alapján. A szolgálati járandóság azonban nem nyugdíj.
NGM: a NAV-ra a Hszt. valóban nem érvényes
Miután a Nemzetgazdasági Minisztérium értesült az özvegyasszony kérelméről, január 16-án postázott levelükben arról tájékoztattak, hogy magáról a konkrét ügyről részletesebb információval nem szolgálhatnak. Általánosságban viszont a vonatkozó törvényi hellyel (Hszt 210.§) kapcsolatosan közölték, hogy "ez a rendelkezés a NAV személyi állományára valóban nem alkalmazható."
A hatályos jogszabályok szerint a pénzügyőrségtől nyugdíjba ment nyugállományú foglalkoztatottakra a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vonatkozik, amely szintén rendelkezik a saját halottá nyilvánítás következményeként adható kegyeleti támogatásról. Eszerint a NAV ebben az esetben a temetési költségeket egészében vagy részben viseli (32/E.§ (1) b). Vagyis a hozzátartozó kérelmére a NAV méltányosságból részben vagy egészben átvállalja a költségeket, a nyugállományú volt foglalkoztatottak megsegítése pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugdíjasai Országos Szövetségén keresztül történik.
„Ilyen esetekben nem törvényi, hanem humanitárius gondolkodásra lenne szükség” – közölte a hvg.hu-val a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének hivatásos elnökhelyettese, Barta Ferenc, aki szerint a NAV-on belül dolgozó munkatársakra a NAV-törvény vonatkozik, igaz, egy-két kérdésben még a Hszt. az irányadó, de szerinte hamarosan ezek is kikerülnek belőle. "Arról, hogy eddig miért nem gondoskodtak ennek a a kettősség megszüntetéséről, azt nem tudom” – tette hozzá.
Nemcsak a hozzátartozói kedvezmények kerültek veszélybe
2011 november végén szavazta meg az országgyűlés a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot, mely csak a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjára nem vonatkozott. Az átalakítás egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely kimondta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve – a kedvezményezettek munkaképessége esetén – megszüntethetők.
Így 2012. január 1-jétől megszűnt a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. (Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja és a korengedményes nyugdíj mellett – a szerk.)
"Jelenleg mintegy 2 500 lehet a vám- és pénzügyőrség volt dolgozói közül azoknak a száma, akik mivel még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt ( ) nem nyugdíjat, hanem a személyi jövedelemadó 16 százalékával csökkentett szolgálati járadékot kapják" – mondta a hvg.hu-nak Katus Károly, aki ezeknek az embereknek az ügyét képviseli Strasbourgban. Katus a teljes magyar rendvédelem területén 43 ezer körülre tette a szolgálati járadékosok számát. A nyugdíjnak ez az átalakítása azzal is járt, hogy a szolgálati járadékosok nem részesülnek olyan kedvezményekben, mint a nyugdíjas bérlet vagy nyugdíjas belépő a múzeumokba. Továbbá, a szolgálati járadékosok nem vállalhatnak hazánkban másodállást sem, és mint Erika esete mutatja, hozzátartozóik is eleshetnek különböző szociális támogatásoktól.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
