Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Az Ipsos közvélemény-kutató is arra számít a jelenlegi adatok alapján, hogy a Fidesz–KDNP nagyarányú többséget szerez az új Országgyűlésben – derült ki a Politikatörténeti Alapítványnak a parlamenti választásokról és a politikai előrejelzésekről szóló tudományos-szakmai konferenciáján, csütörtökön Budapesten. Az is kiderült, hogy a korábbinál sokkal kevesebben hajlandók szóba állni a közvélemény-kutatókkal, és hogy aggályos Mesterházy Attila hívekhez szóló felszólítása.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint ha a listás szavazatoknál 10 százalékpontnál nagyobb a Fidesz előnye – márpedig a februári mérések szerint a Fidesz–KDNP-nek legalább 9 százalékpontos előnye van a baloldali összefogással szemben – akkor kétharmados Fidesz-győzelem várható áprilisban.
Február eleji felmérésük szerint a legaktívabbak a Fidesz–KDNP támogatói (63 százalék), a baloldalon 53 százalék, a Jobbiknál 52 százalék a biztosan szavazók száma. A biztos szavazók között 51 százalék szavazna a Fidesz–KDNP-re, 33 százalék "a kormányváltó baloldalra", 13 százalék a Jobbikra, és 2 százalék az LMP-re. Ebben az esetben 36 százalékos lenne a részvétel a választáson.
Ha azokat is figyelembe veszik tényleges voksolóként az egyes pártok táborából, akik még nem mondják biztosra a részvételüket a választáson, akkor a részvételi arány már 61 százalékra megy fel, a pártok között pedig 47-35-14-2 százalék lenne a szavazati arány.

A rejtőzködő szavazókkal kapcsolatban arról beszélt, hogy míg négy évvel ezelőtt 2500-3000 ember felkeresésére volt szükség, hogy legalább ezren válaszoljanak, ma 4000-4500 embert kell megkeresniük, de ugyanez a helyzet a telefonos kutatásnál is, 5-6 ezer felhívottból válaszol ezer, míg korábban 3,5-4 ezerből válaszoltak ezren.
Závecz Tibor a határon túliak preferenciáinak felmérésével kapcsolatban azt mondta, körülbelül két mandátumot befolyásolnak a levélben leadott szavaztok, "ezt most virtuálisan odaadhatjuk a Fidesznek és 0,1 részben a Jobbiknak", de nem végeznek méréseket, mert – mint mondta – nem éri meg a befektetett energiát.
"A mai számok alapján tuti" a Fidesz–KDNP kétharmada – mondta a Mediánt vezető Hann Endre a konferencián. Azzal kapcsolatban, hogy mérésük szerint 57 százalék a biztos szavazó, azt mondta, ez kimondottan magas ennyi idővel a választás előtt, és visszaidézte, hogy ebben a ciklusban ez végig alacsony volt, és két-három hónapja "megy felfelé". Mérésük szerint a Fidesz támogatottsága 36 százalék a teljes népesség körében, 39 százalékról "esett vissza", és ez az arányú csökkenés nem intézhető el egy kézlegyintéssel. A baloldali összefogás listája 23 százalékon áll, a Jobbiké 10-ről 14 százalékra emelkedett.
Az LMP-vel kapcsolatban azt mondta, a legkockázatosabb dolog lenne nyilatkozni arról, bejutnak-e a parlamentbe, mivel tartósan az 5 százalékos küszöb alatt vannak, de – mint fogalmazott – nem merné kijelenteni, hogy nincs esélye a pártnak a bejutásra. Arról is beszélt, hogy januárról februárra nőtt azok aránya, akik szerint jobb lenne a kormányváltás, a kormányváltást óhajtók 26 százaléka jobbikos, 53 százaléka a baloldali ellenzékre szavazna. Mint mondta, felmérésük szerint az ellenzéki összefogás tényének nincs hatása az ellenzéki pártpreferenciákra.
Hann Endre szerint a közvélemény-kutatások szempontjából kifejezetten kontraproduktívnak tartja, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt üzente a híveinek, mondják azt a közvélemény-kutatók megkereséseire, hogy Fidesz-szavazók, a szavazófülkében pedig szavazzanak az összefogásra. Milyen morális alapon áll az, aki felszólítja a híveit, hogy hazudjanak? – tette fel a kérdést.
A Tárki képviseletében Sík Endre vezető kutató arról beszélt: felmérésük szerint, akik úgy érzik, az elmúlt négy év során jobb lett az anyagi helyzetük, jobban élnek és a jövő is "nekik áll", azok a többiekhez képest nagyobb arányban mennének el szavazni, és nagyobb arányban mennének el szavazni azok is, akik szerint nem kell kormányváltás.
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Egy biztonsági őr nekihajtott a kocsijának Hatvanpusztán, de az őr autója borult fel.