A választás napján talán hosszabbnak érződik az este és az éjszaka, de még sokkal hosszabb és egyáltalán nem könnyű az ezt követő bő egy hónap sem, amely a győztesre vár. Sok buktató, még több feladat.
Sokféle emberből áll össze a Tisza-tábora, a Fidesz-ellenesség terelte őket össze, de különböző elvárásokkal várják a kormányváltást. Vannak, akik állami gondoskodást, vannak, akik a demokratikus normák, a fékek és ellensúlyok helyreállítását várják. Mi lehet ennek a hosszú távú következménye? Vélemény.
A választás utáni kormány tényleg ügyvezető lenne, és az átmeneti parlament jogosítványait is alaposan megnyirbálná egy friss ellenzéki javaslat. Ezzel Orbán búcsút inthetne a hatalmi átrendezést célzó terveinek, a kormány nem adhatna ki veszélyhelyzeti rendeleteket, és a törvényhozás sem módosíthatna sarkalatos törvényeket.
Egy újabb betegség, egy rosszul időzített tárgyalás vagy külföldi út is keresztbe tehet most a kétharmados kormánypárti többségnek. Más mellett ezért is csúszhatnak olyan fontos döntések, mint az Alaptörvény-módosítás és a „gyermekvédelmi” törvénycsomag.
Az ország legizgalmasabb politikai szereplőjét mutattuk be idén tavasszal, ötrészes dokumentumfilm-sorozatban. Ahhoz, hogy feltárjuk Orbán Viktor személyiségét, és ami ennél is fontosabb, személyiségének változását, nagyon sok barátjával, kollégájával, társával beszélgettünk, egészen apró részletek is kiderültek. Az pedig árulkodó, hogy jelenlegi köréből egy szót sem mer róla szólni senki, nehogy baj legyen.
Orbán Viktor mindenkinél jobban tudja, hogyan kell győzni – a negyedik kétharmados diadala után ehhez nem fér kétség. Tudja-e azonban azt is, hogyan kell kormányozni, amikor a járványnál is nagyobb kihívások várnak az országra, amely éppen az ő hibájából elszigeteltebb, mint valaha?
Aligha tudja beváltani ígéretét Márki-Zay Péter, aki Orbán Viktor legyőzése után 60 napon belül referendumon kérne felhatalmazást az alaptörvény megváltoztatására. A kisebbik baj az, hogy 60 nap kevés ehhez, a nagyobb, hogy ilyen népszavazást nem is lehetne tartani. Ha mégis összejönne, kétharmad nélkül az államfő és az Alkotmánybíróság is joggal állná útját egy ilyen akciónak.
Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.
A jogszabályt korábban a hazai és nemzetközi bíróságokon is elmeszelték, most újra belevág a kormány az átalakításába.
A magyar kormány a szavazás lezárulta óta vitatja a kétharmados többséget. Az EP nem adja ki a szakvéleményt.
Az antiparlamentáris demagógia akkor is kártékony, ha a parlament most éppen nem olyan, amilyennek lennie kéne (erős understatement). Vélemény.
Sorozatban harmadjára nyert kétharmaddal a Fidesz, ami önmagában óriási meglepetés, de van még itt néhány elgondolkodtató tény.
Lehet azt mondani, hogy a közjogi garanciák nem érdekesek a választóknak, de ez csak azért van így, mert senki nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza, holott nem bonyolult. Vélemény.
Esély vagy kockázat a fideszeseknek az esetlegesen megszerzendő újabb kétharmad? A hivatalos válasz szerint nem is fontos, a gyakorlatban azért mégsem árt, ha az ellenzékkel való egyeztetés kényszere nélkül sikerül megújítani mondjuk a legfőbb ügyész jövőre lejáró mandátumát. És mi van, ha visszaüt az orbáni túlhatalom?
Kifocizták a kétharmados részeket "a lex csicskából", de a lényeg megmaradt: a törvény ellen vétőket plakátonként(!) 150 ezer forintra bírságolnák, hirdetési kedvezményekhez pedig csak rajtuk keresztül juthatnak a pártok.
Új bíróságot csak kétharmados többséggel lehet létrehozni, mégis egyszerű többséggel próbáltak tavaly.
Kedden délelőtt szavazott a parlament arról az alaptörvény-módosításáról, amelyet az egyébként érvénytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva kezdeményezett a kormány. Az elfogadásához kétharmados többség kellett volna, de csak a kormánypártok szavaztak igennel.
Végleg kivonulnak a parlamentből a DK országgyűlési képviselői – értesült az Index.
Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, a kormánypárt visszanyerné kétharmados többségét - mondta a köztévében pénteken Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója a legfrissebb kutatási eredményeiket ismertetve.
Fontos témákról döntenek ma a parlamenti képviselők: Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalás, Quaestor-károsultak kifizetése, rendőrök és katonák béremelése. Két kétharmados törvény is van a felvetések között.
