„Olyan állások betöltésére képezzük a gyerekeket, melyek ma még nem is léteznek, a munkájuk során olyan technológiákat fognak alkalmazni, amelyeket még nem találtak fel, hogy olyan problémákat oldjanak meg, melyeket ma még nem tekintünk problémának” – foglalták össze a mai oktatási rendszer alapvető problémáját azok a vezető oktatók, akik erre a kihívásra válaszul a globális oktatást népszerűsítik Magyarországon.

Mint mondják, a technológiai fejlődés és a gazdaság átalakulása napjainkban minden korábbinál gyorsabbá vált. „Magyarországon a rádió elterjedéséhez még közel 40 év kellett, az internetéhez már csak 5. Ugyanilyen gyorsan cserélődnek a vezető vállalatok is: a 60-as években a legnagyobb vállalatok mind átlagosan 60 éves múltra tekintettek vissza, ennyi idő kellett ahhoz, hogy egy induló vállalkozás az élre törjön, kiszorítva a vetélytársait. A mai globális gazdaságban ez az idő nagyjából 12 év.”

Túry Gergely

Részben a fenti probléma az, amely miatt külföldön egyes szakértők elkezdtek kidolgozni egy új, a globális világban az eligazodást segítő oktatási módszert. Kitalálói szerint alapvető probléma, hogy akik most kerülnek be az oktatásba, azok – felnőve – egy teljesen másmilyen gazdaságban, munkaerőpiacon találhatják magukat, mint amiben tanultak. A program válasza a problémára, hogy az iskolában elsősorban készségeket kell tanítani, illetve minél jobban megértetni a tanulókkal a globalizáció működését.

Az egyetemre is bevezetnék

A globális nevelés módszertanát Angliában dolgozták ki, Magyarország az egyik első EU-tagállam (Írország és Lettország mellett), ahol kipróbálják. Igaz, egyelőre teljesen önkéntes alapon. A módszertan szerint három lépcsőben képeznék az ezzel foglalkozó tanárokat, a második lépcsőfok már egy akkreditált továbbképzés, a harmadik pedig külön egyetemi-főiskolai szakképzés lenne.

Magyarországon jelenleg az Anthropolis Egyesület foglalkozik a tanárok ilyen irányú felkészítésével. A civil szervezet az elmúlt két évben számos iskolát megkeresett, ahol mintaórákat tartottak, a globalizációról és a fenntartható fejlődésről beszélgettek az osztályokkal, illetve a tanárokkal. Idén indítottak egy – egyelőre nem akkreditált – egynapos tanfolyamot pedagógusoknak, az Európai Unió és a Külügyminisztérium anyagi támogatásával. Az EU-hoz benyújtott pályázatban az Anthropolis Egyesület 300 tanár képzését vállalta, egyelőre azonban kérdéses, hogy meglesz-e ez a szám: sok más, ezzel foglalkozó társasághoz hasonlóan őket is rosszul érintette a pedagógus-továbbképzések rendszerének átszabása.

Zöld üzenet

Az oktatásra kapott anyagokból és a tanfolyamon hallottakból kiderül, a globális nevelés célja nem pusztán a munkaerő-piaci elhelyezkedés segítése, hanem, mint neve is mutatja, kifejezetten jobbító-nevelő funkciója is van. A képzésen olyan témák vetődnek fel, mint a környezetszennyezés, a fenntartható fejlődés, illetve a globális gazdasági különbségek. A képzés előtt, illetve iskolákban is osztogatott segédanyagok között van az ENSZ által 2000-ben meghatározott, a nyolc legnagyobb globális problémáról (éhínség, AIDS, ivóvízhiány stb.) szóló kiadvány, illetve a „Tárgyaink története” című sorozat részei.

Túry Gergely

A bemutató órán olyan feladatokat próbálunk ki, amelyeket később a tanárok az osztályaikban is alkalmazhatnak. A program ismerkedős játékkal indul, ahol egy földgömbmintás labdát dobálnak egymásnak a résztvevők, miközben kiválasztanak egy-egy országot, amelyhez van valamilyen közük. Ezután egymásról kell megtudnunk a környezetvédelemmel kapcsolatos információkat (ki használ újrahasznosított termékeket, ki volt már önkéntes, stb.).

Eljátszani a világ-GDP eloszlását

Az ismerkedés után elméleti felkészítés – illetve inkább beszélgetés – következik. Az egyik oktató szerint kellemes meglepetés, hogy elég sok tanár hallott már a globális nevelésről. Elhangzanak a korábban említett adatok a technikai fejlődés és a globális piaci változások gyorsulásáról, amelyekre – mind a résztvevők, mind a trénerek szerint – az a megoldás, ha az iskolák a problémamegoldó képességek, kompetenciák fejlesztésére koncentrálnak.

Az óra további részeiben újabb csoportos foglalkozások és elméletibb jellegű beszélgetések váltják egymást. Bemutatnak például egy rögtönzött, rövid vitát, ahol a résztvevők a globalizáció ellen és mellett is érvelhetnek (körülbelül 50-50 százalék mindkét oldalon). Érzékletes módon szemlélteti a globális különbségeket az a játék, ahol a résztvevőknek az egyes kontinenseket jelképező csoportokba kell állniuk aszerint, hogy (első körben a saját becslésük, második körben a valós adatok szerint) hogyan oszlik meg közöttük a föld népessége. Ezután ugyanez következik székekkel, a Föld GDP-jének megoszlása szerint – a végeredmény sok üresen álló szék a jobb módú, és sok állva maradó ember a szegényebb kontinenseknél.

Nem tett jót az akkreditáció új rendszere

„Két évvel ezelőtt írtuk a pályázatot, ahol 300 pedagógus képzését vállaltuk” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Balázs, a program projektvezetője. „Utólag nézve ez elég ambiciózus terv volt, de akkor még arra számítottunk, hogy hamarosan akkreditált képzésként hirdethetjük meg a tanfolyamot. Nem sokkal később azonban bejelentették az akkreditációs moratóriumot, ami után már csak az eddig is aktív szervezetek újíthatták meg az akkreditációjukat, majd átszabták az egész továbbképzési rendszert olyan módon, aminek nem is látjuk a végét.” Az új rendszerben az egyesület legközelebb 2015 őszi félévére pályázhat a továbbképzés akkreditációjára.

„Sajnos a körülmények nem túl barátiak” – mondta Nagy Balázs. „A portfólió bevezetése óta a tanárok nem szívesen áldoznak fel még többet a szabadidejükből, például egy tanfolyam elvégzésére, és az alacsony tanszabadság is nehezen egyeztethető össze a módszereinkkel. Igaz, ez a jelenség nem új, tíz éve foglalkozom globális neveléssel, és egyik kormány alatt sem kapott ez az oktatási szemlélet elegendő támogatást. Biztató jel viszont, hogy most a Külügyminisztérium támogat minket.” Nagy szerint egyébként az új oktatási rendszerben legkönnyebben a négy óráig tartó kötelező iskolai foglalkozások, kisebb mértékben az etikaórák azok, amikbe a leginkább be lehetne építeni a globális nevelés egyes elemeit, interaktív feladatokon, foglalkozásokon keresztül.

„A ’globális’ kifejezés most nem jó hívószó”

„Látjuk hogy az oktatási rendszer egy másik irányba halad, mint amilyen módszerekkel mi dolgozunk, de az elveinket nem szeretnénk feladni – mondta. – Még meg kell tanulnunk, hogy a minisztériummal hogyan tudunk a legjobban kommunikálni, és megszerezni a továbbképzési akkreditációt. Tisztában vagyunk vele, hogy a ’globális’ kifejezés most nem egy jó hívószó. Lehetséges, hogy egy másik néven, más szakmai szervezetekkel együtt pályázunk majd az akkreditációra.”

Túry Gergely

„Eredetileg akkreditált felnőttképzés, illetve pedagógus-továbbképzés indítását is terveztük, előbbi rendszere azonban a 2013. évi LXXVII. törvény alapján változott, és az ebbe való belépést vagyoni biztosítéktól tették függővé. A törvény változását követően a felnőttképzési akkreditációról lemondtunk a megnövekedett adminisztratív terhek és a pályázati díj miatt, amelynek az előteremtése nehéz egy olyan kis szervezet számára, mint az Anthropolis – mondta Mihalkó Viktória, az egyesület ügyvezetője és trénere. – Egy akkreditált képzés keretében abszolút lenne igény egy globális szemléletet nyújtó tanfolyamra, idén is sorra kaptuk az érdeklődő telefonokat, de sokakat elbizonytalanít, hogy a képzés elvégzéséért nem kapnak kreditpontokat. A pedagógus-továbbképzés akkreditációjával járó többletadminisztrációt azonban egyelőre nem tudjuk felvállalni. Ahhoz további támogatások bevonására lenne szükség."