A német lap szerzője, Stephan Löwenstein Árnyék vetül Orbán választási győzelmére című cikkben kiemelte, hogy Orbán Viktor szabad választáson szerzett felhatalmazást a kormányzás folytatására és pártja messze a legtöbb szavazatot szerezte. Ellenfelei, "akik a német sajtóban is gazdagon kapnak teret", a győzelmet "sötét fondorlatoknak" tulajdonítják, aki azonban elfogadja ezt a magyarázatot, nem veszi észre "Orbán győzelmének fő okát: a nemzeti-konzervatív Fidesz főnöke az utóbbi négy évben sok választó bizalmáért megdolgozott - és megígérte, hogy munkáját folytatja a következő években", a bal- és jobboldali ellenzék viszont "nem tudta receptjeivel meggyőzni a választókat".

Egyebek között kifejtette, hogy az ország megosztott, aminek árát "a magyarok együtt fizetik meg". Ebben az árban benne van a korrupció - tette hozzá, megjegyezve, hogy a korrupció veszélye "immanens", a rendszer velejárója, "amikor egy ennyire erős kormány kiiktatja a lehető legtöbb ellenőrző intézményt és a publicisztikai kritikát kizárólag fundamentális ellenzékiségként értelmezi".

Hozzátette: az új választási rendszer miatt is "árnyék vetül Orbán választási győzelmére", mert úgy tűnik, hogy azt a Fidesz hatalmának megőrzésére "tekintettel barkácsolták össze", pedig "az Európai Unió egy tagállamának kormányfője nem hagyhat kétséget afelől, hogy hajlandó lenne elfogadni a vereséget egy méltányos választáson".

A balliberális francia Le Monde szerint az 1956-ban a szovjet befolyás ellen fegyverrel felkelt Magyarország már uniós és NATO-tagként vált az orosz elnök játékában ütőkártyává, és az Európai Unió és Oroszország közti éles válság idején ezt az ellentmondást az április 6-i választások még inkább felerősítették, miután a győztes Fidesz és a Jobbik "közösen ítélik el a Nyugat morális csődjét és különböző mértékben, de mindkét párt Moszkva befolyási övezetébe, az euroázsiai unió támadóegységébe került".

A lap hangsúlyozta, hogy a Fidesznek jelenleg nincs szüksége a Jobbikra a kormányzáshoz, de a gazdasági problémák súlyosbodása esetén a helyzet megváltozhat, és a Jobbikkal való ideológiai egyetértés, különösen az Oroszországgal kapcsolatos irányvonalat illetően, sokkal erősebb, mint a liberális baloldallal, amelyre Orbán ellenségként tekint.