szerző:
MTI

Elfelejtett dátumnak minősítette 1989. május 2-át a ZDF német közszolgálati televízió egykori kelet-, illetve közép-európai tudósítója. Az osztrák-magyar határon 25 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül hermetikusan elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny lebontása.

Pontosan negyedszázaddal ezelőtt Joachim Jauer – aki pénteken Budapesten a német nagykövetség meghívására magyar újságírókkal találkozott – egyetlen nyugatnémet televíziós tudósítóként számolt be a magyar hatóságok által Hegyeshalomban tartott rendkívüli sajtóértekezletről, majd azt követően arról, hogy magyar katonák a határon hozzákezdtek a drótkerítés eltávolításához. Az akkor történtekre visszaemlékezve Jauer történelmi döntésről beszélt, amelyről 1989. május 2-án este már a következő szavakkal tudósította a ZDF televíziót: „Ma ezen a helyen véget ér Európa negyven évig tartó keleti és nyugati megosztottsága. Ennek beláthatatlan következményei lesznek Európa, valamint a németek számára  a szövetségi  köztársaságban és különösen az NDK-ban.”

Kereken 25 évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta az utat a szabad világ felé – mondta a történteket értékelve Joachim Jauer. A ZDF televízió ma már nyugalmazott újságírója – aki évtizedekkel ezelőtt első nyugatnémet újságíróként tudósíthatott az egykori keletnémet kommunista országból - rendkívüli  tájékozottsággal és részletességgel számolt be az újságíróknak a 350 kilométer hosszú osztrák-magyar határzár lebontásáról. Jauer szerint az 1989. május 2-án történtek nélkül a hírhedt berlini fal leomlása, illetve az NDK összeomlása és a német újraegyesülés aligha így – vagy legalábbis jóval később - következett volna be. Visszaemlékezett arra, hogy Németh Miklós akkori miniszterelnök néhány nappal korábban tájékoztatta minderről Mihail Gorbacsovot, az egykori Szovjetunió akkori vezetőjét, arról azonban szó sem volt, hogy ehhez a lépéshez Gorbacsovtól vagy bárkitől engedélyt kért volna.

A híres Páneurópai Piknik
©

Az igazi kockázatot nem is Gorbacsov, hanem – mint fogalmazott - „az NDK-s és csehszlovák betonfejűek” jelentették. Felidézte azt is, hogy Erich Honecker akkori keletnémet kommunista vezetőt nyugtalanította, hogy “mi az ördögöt csinálnak a magyar elvtársak”. Honvédelmi minisztere, Heinz Kessler pedig a szóban forgó „elvtársakkal” konzultálva azzal nyugtatta őt, hogy „határkozmetikázó” intézkedésekről van szó, és  az osztrák határ továbbra is biztosított. A német közszolgálati televízió korábbi tudósítója – aki a térségtől a későbbi években, illetve évtizedekben  sem szakadt el – elmondta, hogy a vasfüggöny lebontásának megkezdése páratlan hatást váltott ki az NDK-ban.

Ugrásszerűen megnőtt a turistaként Magyaroszágra látogató és a határnyitásban reménykedő keletnémetek száma, ugyanakkor az otthonmaradók körében is megerősödött az a hit, hogy a megosztottság nem tart örökké. A pénteki tájékoztatón Joachim Jauer a nagyszámú magyar újságíró előtt két - mint fogalmazott - „tévhitet” igyekezett eloszlatni. Elsőként arra az 1989. június 27-i eseményre emlékeztetett, amikor az akkori magyar és osztrák külügyminiszter, Horn Gyula, illetve Alois Mock hivatalosan is átvágta a vasfüggönyt, az ezt megörökítő fotó pedig az egész világot bejárta. Mindez annak ellenére történt, hogy a ZDF tudósítója szerint a vasfüggöny ekkor már nem létezett, a drótkerítés egy kis darabját éppen a szimbolikusnak szánt és megkomponált esemény kedvéért állították helyre. 

Joachim Jauer szerint az augusztus 19-i páneurópai pikniknek is inkább szimbolikus jelentősége volt, a magyar hatóságok a rendezvénnyel elsősorban azt akarták „tesztelni”, hogy a határnyitás milyen következményekkel jár. A ZDF korábbi tudósítója úgy vélekedett, hogy a fal leomlásáig, illetve a német újraegyesülésig elvezető folyamatban 1989. május 2. - azaz a határzár, illetve a vasfüggöny lebontásának kezdete történelmi cselekedet volt, melynek során a magyarok rendkívüli kockázatot vállalva rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot. A szóban forgó folyamatban a páneurópai piknik szavai szerint egyfajta „próba” volt arra, hogy milyen irányban mehetnek a dolgok, a szeptember 10-i határnyitás pedig a több tízezer keletnémet történelmi kiutazásának kezdetét jelentette, ami elvezetett a keletnémet forradalomhoz. Értékelése szerint ugyanakkor 1989. május 2. valódi jelentőségét nem ismerték fel sem Magyarországon, sem Németországban, amit megmagyarázhatatlannak nevezett. 

A nyugatnémet tudósító többször említette Németh Miklós volt miniszterelnök és Pozsgay Imre akkori államminiszter pozitív szerepét, rajtuk kívül pedig mindenekelőtt az egykori keletnémet menekülteken rendkívül sokat segítő Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének és a magyar származású néhai német bárónőnek, Csilla von Boeselagernek a szerepét emelte ki.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tízezreket evakuáltak Kínában a Bailu tájfun érkezése miatt

Tízezreket evakuáltak Kínában a Bailu tájfun érkezése miatt

A felsőoktatás átalakítása minisztériumi személycseréket is hoz

A felsőoktatás átalakítása minisztériumi személycseréket is hoz

Nagy a baj: már az űrből is látni az amazonasi erdőtüzeket

Nagy a baj: már az űrből is látni az amazonasi erdőtüzeket

Cápa a javából: egy makulátlan BMW M635 CSi keresi új gazdáját

Cápa a javából: egy makulátlan BMW M635 CSi keresi új gazdáját

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Magyar ügyészség 2.0: nyomozást rendeltek el a Microsoft-botrány miatt

Magyar ügyészség 2.0: nyomozást rendeltek el a Microsoft-botrány miatt