Magyarország polgárai nemet mondtak a szélsőségekre, és igent a magyar nemzeti érdek egységes és határozott képviseletére – értékelte a vasárnapi európai parlamenti választások eredményét hétfőn a parlament ülésén Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki a „centrális erőtér” logikájának megfelelően szélsőségesnek minősítette azokat is, akik az EU-ból való kilépés gondolatával játszanak, és azokat is, akik a nemzetállamok helyett az Európai Egyesült Államokban gondolkodnak.

„A magyar választók azt mondták: számukra a piros-fehér-zöld az első” – mondta Rogán, aki szerint a választók azért büntették meg a baloldalt, mert az hozzájárult a Tavares-jelentés elfogadásához, a Jobbikot pedig a szélsőséges stílusa miatt. A frakcióvezető szerint a választópolgárok azt várják a 21 EP-képviselőtől, hogy ne vigyék ki az Európai Unióba a belpolitikai vitákat, hanem pártállástól függetlenül, egységesen védjék Brüsszelben a magyar érdekeket, például álljanak ki a rezsicsökkentés mellett. Rogán úgy fogalmazott: most van egy olyan pillanat, amikor azok is szakíthatnak korábbi politikájukkal, akik eddig másképp cselekedtek.

Fazekas István

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt napirend előtt, hogy a vasárnapi választásnak kettős célja volt: egyrészt a nemzeti érdek hatékony képviselete, a másik az európai érdek helyes képviselete. Harrach szerint az európai érdek ma nem más, mint a versenyképesség erősítése, hiszen az európai gazdaság nem tud lépést tartani az amerikaival vagy az ázsiaival. „Bár vannak vitáink az uniós tisztségviselőkkel, számunkra is fontos az erős Európa” – mondta a frakcióvezető, aki szerint a választás legnagyobb eredménye, hogy a választók felismerték ezeket a szempontokat.

A KDNP frakcióvezetője ugyan nem mondta ki Gyurcsány Ferenc nevét, de egyértelműen célzott rá, mikor arról beszélt, a baloldalon – az EP-választás járulékos hatásaként – zajló átrendeződés egyik legfontosabb szereplője egy olyan személy, aki szétverte a saját pártját, majd amikor tehette, padlóra küldte az országot is. Harrach szerint rá, és az egész baloldalra jellemző, hogy sok szállal kötődnek az európai baloldalhoz, és nem hagyományos baloldali szerepet játszanak, hanem a nagy cégek és a pénzvilág képviseletét vállalták fel.

Rétvári Bence államtitkár az ügyvezető kormány nevében arról beszélt, hogy a választási eredmény a kormányzati teljesítmény elismerése, két hónapon belül másodszor: vagyis a választók szerint sikeres a magyar kormány válságkezelése. Rétvári arról is beszélt: azt kérik az Európai Uniótól, hogy európai kérdésekkel foglalkozzon, ne belpolitikai kérdésekkel, például ne az akáccal, a pálinkával vagy az Erzsébet-programmal. „Inkább a válságkezelés útjait keresse, ne a magyar bankadóval foglalkozzon” – mondta az államtitkár.

Az EP-választás eredményéről beszélt Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője is, aki szerint minden felelősségteljes politikai erőnek el kell gondolkodnia az alacsony részvételi adatokon, hiszen 600 ezerrel kevesebben vettek részt, mint öt éve. Ennek oka szerinte, hogy nem sikerült közel vinni az emberekhez a választást, nem voltak érdemi viták. A magyarországi kampány is csak egy dologról szólt: koalíció jött létre a Jobbik ellen, Balczó szerint nemzetközi nyomásra. A képviselő kitért a Kovács Béla elleni kémvádra is, amely szerinte teljesen hiteltelen, és nem is járt sikerrel, hiszen nem sikerült megtörni a Jobbikot.

Az MSZP és az LMP hétfőn napirend előtt messzire kerülte az EP-választás témakörét. A szocialista Harangozó Gábor felszólalásában a magyar földért aggódott, szerinte a kormányoldal nyitva hagyott egy kiskaput, amelyet kihasználva – korábban földet szerzett cégeket megvásárolva – keleti oligarchák szerezhetnek földbirtokot. Az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítésről beszélt, szerinte a kormánypártok „Putyin rabszolgáivá tesznek minket”, mivel „mély szerelembe estek Vlagyimir Putyin elvtárssal”.