A vasárnap esti vacsoráról a német államfő egyéb programjaival ellentétben a magyar sajtó eddig nem számolt be. A német nagykövetség csak a találkozó tényét erősítette meg a lapnak. A szűk körű vacsorán a nagykövetség és az államfő munkatársain kívül négy egykori keletnémet ellenzéki vezető, köztük Ulrike Poppe és Rainer Eppelmann is részt vett Demszkyéken kívül.

A volt főpolgármester és Kenedi János, Kőszeg Ferenc és Varga László a cikk szerint Joachim Gauck régi ismerősei. A német elnök korábban harcolt a keletnémet állambiztonsági iratok széles körű nyilvánosságáért, majd a Stasi-iratokat vizsgáló történeti hivatal elnöke volt. Gauck Nagy Imréék újratemetésének huszonötödik évfordulója alkalmából látogatott most Budapestre.

Kőszeg Ferenc a találkozóról azt mondta a Népszabadságnak, hogy a német államfő felkészülten és szisztematikusan végigment a magyarországi demokrácia állapotát érintő kérdéseken. Érdeklődött az alaptörvényről, annak sűrű módosításairól, a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő intézmények állapotáról, a média helyzetéről, az antiszemitizmus, a rasszizmus mértékéről, a Szabadság téri „emlékműről”.

AFP / Adem Altan

Demszky Gábor tájékoztatta a német politikusokat arról, hogy a 2010 előtti kormányok munkatársaival szemben foglalkoztatási tilalom van érvényben. Kenedi János pedig arról számolt be, hogy az ’56-os Intézet önállóságának felszámolása óta semmilyen anyagi támogatást nem kap a rendszerváltás előtti állambiztonsági anyagok kutatásához – olvasható a cikkben.

Kőszeg Ferenc a találkozón megjegyezte: a magyarországi mobilpiacért folyó harc lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormány nyomást gyakoroljon az Origo hírportál tulajdonosaira. Az államfő munkatársai a találkozó alatt szorgalmasan jegyzeteltek, a beszámolókat Joachim Gauck tudomásul vette. Az Origo főszerkesztőváltásával kapcsolatban megjegyezte: ez fontos ügy, és ígérte, utánanéz majd, hogy mekkora ebben a német felelősség.

Az Origo tulajdonosa közvetve a Deutsche Telekom, de a német konszern korábban hevesen cáfolta, hogy a Magyarországon elnyert milliárdos mobiltender „ára” lett volna a portál főszerkesztőjének eltávolítása.

A találkozó fényében különösen érdekes Joachim Gauck Terror Háza Múzeumban elmondott rövid beszéde. A Népszabadság úgy értesült, hogy az elnök eredetileg nem akart aktuálpolitikai vonatkozásokról beszélni, de végül mégis megtalálta a módját, hogy „üzenjen”.

„Nemcsak a terror jelent veszélyt a demokráciára, hanem az állami túlhatalom, arrogancia is” – fogalmazott. Gauck szerint terror nélkül is működhet az elnyomás, nem kell hozzá feltétlenül véreskezű hóhér.