A Fővárosi Törvényszék csütörtökön megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara februári választásának eredményeiről szóló határozatokat. A törvényszék a szavazatszámlálás szabályainak megsértése, formai okok miatt semmisítette meg a választási eredményt.

A törvényszék szerint a február 21-én megismételt tisztújító közgyűlésen a szavazás lebonyolításával, az eredményével kapcsolatban aggály nem merült fel. A bíróság sem súlyos jogszabálysértést, sem visszaélést nem állapított meg, kizárólag a szavazatszámlálás szabályainak megsértése, formai okok miatt semmisítette meg a választási eredményt. A köztestület tisztújító szavazásán az 5533 választásra jogosultból 2442-en jelentek meg, ami 44 százalékos részvételi arányt jelentett. A BÜK újabb négy évre Réti Lászlót választotta meg elnökévé.

Februárban a hvg.hu azt írta: a Belvárosban óriásplakátokon hirdette magát az erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Ügyvédi Összefogás 2014, amely teljesen át akarta venni a hatalmat a kamarában. Az erősen átpolitizált kampányban hárman is ringbe szálltak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki posztjáért a februári tisztújításon. A mozgósítás sikerült, a hatalomváltás nem: ugyanis megerősítették tisztségében Réti László elnököt.

A közgyűlés határozatainak megsemmisítése érdekében az egyik ügyvéd, az Ügyvédi Összefogás elnökhelyettes-jelöltje, Bártfai Beatrix nyújtott be keresetet. Arra hivatkozott, hogy a választás szabályait több ponton is megsértették, például nem a közgyűlés, hanem az elnökség választotta meg a választási bizottságokat, nem voltak tekintettel az összeférhetetlenségi szabályokra, és szabálytalan volt a szavazatszámlálás is. A kamara szerint ugyanakkor a lebonyolítás szabályszerű volt.

A bíróság csütörtöki ítéletének indokolásában felhívta a figyelmet arra, hogy a megismételt választási közgyűlésen a 5533 szavazásra jogosult ügyvédből 2428 szavazott. A szavazás során háromfajta szavazólapon 332 jelölt közül 129 tisztségviselőt választottak. 16 599 szavazólapot adtak le, ezek alapján 300 ezer leadott szavazatot kellett a szavazatszámláló bizottságnak összesítenie.

A bizottság február 22-én reggel kezdte meg a szavazatok összeszámlálását: számítógéppel kezdték, majd technikai problémák miatt kézzel folytatták a számlálást és a rögzítést, ebben a munkában a kamara alkalmazottai segítettek. Este 11 órakor abbahagyták a számlálást, a szavazólapokat elzárták, és másnap folytatták a számlálást, amely egészen február 26-áig tartott. A szavazatszámláló bizottság tagjai rendszertelenül jelentek meg a szavazatösszesítésnél. Bártfai Beatrix arra hivatkozott, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara választási szabályzata szerint a szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagjainak nem állhat rendelkezésére sem telefon, sem internetkapcsolat, sem fax. A szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagja a helyiséget csak a választási bizottság tagja kíséretében hagyhatja el, és ilyenkor is biztosítani kell, hogy a számlálás során megismert adat ne juthasson külső személy tudomására. 

Az alperes BÜK sem vitatta, hogy a bizottsági tagok hazatértek a napok végén, és módjukban állt az elektronikus hírközlő eszközök használata, de arra hivatkoztak, hogy este a szavazatszámlálás szünetelt, erre pedig semmilyen szabály nem vonatkozik. A kamara szerint a bizottsági tagok képtelenek egyhuzamban ilyen sok adat feldolgozására, a szabály betartása kivitelezhetetlen, és a normasértés olyan csekély súlyú, hogy az nem vezet az eredmény megváltozásához. 

A bíróság szerint ugyanakkor sérült a választási szabályzat, alkalmazni kellett volna a szavazatszámlálásra vonatkozó eljárási szabályokat. A bíróság szerint nehéz meghatározni, hogy a kamarai önszabályozás tiszteletben tartása mellett mennyire avatkozhat be a kamara működésébe a bíróság, de ellenőriznie kell, hogy a jogszabályok, valamint a maga vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által hozott szabályok szerint működik-e. A bíróság szerint erősebb jogi érdek fűződik a választási szabályzat tiszteletben tartásához, mint a fizikailag betarthatatlan szabályok mellőzéséhez.

A bíróságnak a normasértés megállapításkor szankciót is alkalmaznia kellett, meg kellett semmisítenie a határozatokat. Az indoklás szerint ugyanis, ha nem alkalmaztak volna szankciót, akkor azzal teret adtak volna az ügyvédi kamarának, hogy a "fontos" és "kevésbé fontos" normák, szabályok között válogathasson. Bártfai Beatrix kifogásolta azt is, hogy kamarai alkalmazottak működtek közre a szavazatszámlálásban. A bíróság úgy látta: a választási szabályzat szerint csak a szavazatszámláló bizottság feladata a számlálás, és megítélése szerint a szavazatszámlálásnak része "a strigula húzása" is, amelyet csak a bizottság tagja végezhetett volna.

Az ítélet kihirdetése után Hegedűs László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese újságíróknak elismerte, hogy rossz a választási szabályzat, "nem teljesen naprakész" és nem alkalmas a mintegy hatezer ügyvéd szavazásának lebonyolítására. Kiemelte: a bíróság szerint a választás szabályos volt, az eredménye nem megkérdőjelezhető, és az is tény, hogy a bíróság rámutatott alaki hiányosságokra, ám ezek - mondta – nem eredményezik, hogy a választást újra meg kell tartani. Majd esetleg újra át kell számolni a szavazatokat, csak erről van szó – közölte. Jelezte: a kamara elnöksége dönti el, hogy fellebbeznek-e.

Bártfai Beatrix újságíróknak azt mondta, nem is tették per tárgyává a választással kapcsolatos visszásságokat, csak azt állították, jogsértő volt a választás, és a bíróság ez mondta ki ítéletében. Ha jogerőre emelkedik az ítélet, megsemmisítik a határozatokat, akkor "a jelenlegi kamarai tisztségviselők jogi értelemben onnantól kezdve nem léteznek", és mindenképpen kell tartani egy új, jogszerű választást – jelentette ki.