Ellopták egy fővárosi fiatal kerékpárját. Ez így eddig – sajnos – tucatsztori, csakhogy a bringa Budapest szívében, a Parlamentnél felállított biciklitárolóból tűnt el június 23-án. Így mégsem reménytelen elcsípni a tolvajt és előkeríteni a kerékpárt, hiszen a Kossuth teret számtalan kamera pásztázza – gondolta a biciklitulaj, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét a cikkben.

„Először az Országház előtt sétáló, bordó sapkás-karszalagos rendőröktől kértem segítséget: elmondtam, hogy jártam, de ők csak széttárták a kezüket, és azt mondták, menjek be az V. kerületi kapitányságra” – meséli. Itt problémát okozott, hogy a bicikli azonosítóját fejből nem tudta megmondani, viszont beugrott neki, hogy másfél hónappal korábban igazoltatták őt, és meg kellett adnia a számot a rendőrségnek. „Egy közlekedési akció keretében ellenőrizték a kerékpárosokat, ebbe estem bele én is. Igazoltattak, megfújattak velem egy szondát, majd leellenőrizték a bringa alvázszámát is. Mindezt rádión tették: beszóltak a központba, bediktálták a személyi igazolványom számát, valamint a kétkerekűm alvázszámát is, hogy kiderüljön, valóban enyém-e a bicaj” – magyarázta. Ezt lelkesen elmesélte a rendőrségen is, a feljelentésben pontosan megadta az igazoltatás időpontját órára és percre, illetve a helyszínt is.

A Kossuth tér átadásán

Stiller Ákos

Az első meglepetés számára az volt, hogy kiderült: semmi nyoma nem maradt az ellenőrzésnek. „Mikor érdeklődtem pár nappal később, az volt a válasz, hogy a robotzsaru, amelyből az adatok ellenőrizték, semmit nem jegyez meg a lekérdezésekből” – mondta. (A robotzsaru a rendőrség integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszere; a programnak 35 ezer rendőrségi felhasználója van – a szerk.) „A rendőr hozzátette, ha szerencsém van, valahol esetleg mégis meglehetnek a biciklim adatai, csakhogy ehhez az ügy előadójának előbb kérvényt kell írnia, amiben rákérdez, kik voltak szolgálatban, majd egy újabbat, hogy mit akar tőlük megtudni.

Ezek átfutási ideje több hét, így körülbelül másfél hónap az, mire kiderül, hogy megvannak-e a rendszerükben valahol az igazoltatás adatai. Amennyiben igen, akkor sem egyszerű a helyzet, mert – a rendőr elmondása szerint – ömlesztve, és még csak nem is időrendben tárolják, hogy milyen alvázszámokat ellenőriztek. Az már csak hab a tortán, hogy a kerületi kapitányság munkatársa kérte, írjam bele azt is a feljelentésbe, hogy a Kossuth téren ácsorgó kollégáik nem intézkedtek, pedig kellett volna. Szóval köpjem be a rendőröket a rendőröknek” – mesélte.

Megkérdeztük minderről az Országos Rendőr-főkapitányságot, ahol ezzel szemben azt közölték, hogy egyáltalán nem vezetnek nyilvántartást az ellenőrzött kerékpárok egyedi azonosítójeléről, mert erre nincs törvényi felhatalmazásuk. Viszont azzal egyetértettek, hogy a Kossuth téri rendőröknek lépniük kellett volna valamit, mert ha nekik jelzik egy bűncselekmény elkövetését, akkor ezt jelezniük kell a BRFK úgynevezett Tevékenység-irányítási Központjának ügyeletese felé, aki megadja, „milyen intézkedést kell végrehajtaniuk”.

A hatékonyabb felderítésben reménykedő biciklitulaj viszont ennél is jobban meglepődött, amikor az ügyében eljáró rendőr közölte vele, hogy a Kossuth téren és környékén felszerelt kamerák sem segítenek előkeríteni a kétkerekűt. „Azt mondta, hogy hiába látom ott a rengeteg kamerát, azoknak egyik fele vak, vagyis kamukamera, tehát nem vesz semmit, a másik fele pedig annyira rossz minőségű felvételt készít, hogy azon senki nem felismerhető” – mondta. Még azt is elmesélte neki a rendőr, hogy külföldi turisták is sokszor abban a hiszemben fordulnak hozzájuk, mint ő, de sajnos ezek a kamerák gyakorlatilag hasznavehetetlenek.

A rendőrségnél is rákérdeztünk a kollégájuk által elmondottakra, ők erre csak annyit közöltek, hogy a Kossuth tér felújítása során két hónappal ezelőtt négy rendőrségi kamerát helyeztek át, valamint „öt kamerahelyszínt egészítettek ki, amelyek tesztüzemben működnek”. Még annyit tettek hozzá, hogy a Kossuth téren látható kamerák egy részét nem ők, hanem az Országgyűlési Őrség (OŐ) működteti.

Az őrség csak az objektumot figyeli

Így megkerestük a parlamenti sajtóirodát is, ahol leszögezték: „a Kossuth Lajos tér közbiztonsági őrzését az V. kerületi Rendőrkapitányság, valamint a Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelet végzi". A kameráikról pedig kiderült, hogy ezek kizárólag úgynevezett objektumvédelmi kamerák, a Kossuth Lajos tér azon részét figyelik, amelyet a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés keretében lezártak. Ráadásul „ez az Országgyűlési Őrség üzemeltetésében lévő zárt láncú objektumvédelmi kamerarendszer, ezért értelemszerűen nem köthető össze egy kerületi térfigyelő kamerával”. Arra viszont van lehetőség, hogy a rendőrség kérésére kiadják ezeket a felvételeket. Amelyek kiváló minőségűek - jegyezte meg a hvg.hu-nak a cikk megjelenését követően Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke, hangsúlyozva, a teret látó kameráik mindegyike működik.

Kamerák a Kossuth téren

Fekete Norbert

Akkor már kíváncsiak voltunk arra is, vajon az egész Belvárosban hasonló-e a helyzet, vagyis előfordulhat-e, hogy hiába látunk minden sarkon kamerát, nem sokra megyünk vele, ha baj történik. A BRFK kiadta a pontos adatokat: az V. kerületi közterületet pásztázó kamerák száma 38. Ezek közül – a megkeresésünk időpontjában – éppen nem működött a Duna utca, a Március 15. tér, a Ferenciek tere, a Piarista köz, az Egyetem tér, a Szerb utca, illetve az Irányi és a Veres Pálné utca sarkán lévő térfigyelő. Az aluljárókban szintén találhatóak kamerák – így az Astoriánál, a Deák Ferenc téren, a Kálvin téren, a Nyugati téren és a Ferenciek terén három is, ezeket azonban nem a kerületi kapitányság, hanem a BRFK üzemelteti.

Egy névtelenséget kérve nyilatkozó rendőrségi forrásunk azt állította, hasonló a helyzet az egész fővárosban, egy csomó olyan kamera van, aminek a gyakorlatban semmi haszna. Szerinte sokszor előfordul, hogy létrehozzák ugyan a térfigyelőrendszert, de nincs elég ember, aki „figyelje”, vagy nincs pénz a karbantartásra, így ha valamelyik kamera elromlik, hát úgy is marad.