Az újság szerdai cikke szerint a Kehi arra hívja fel a figyelmet, hogy több jogszabálymódosítás is indokolt lenne az egyetemi és főiskolai diákképviseletek működésével kapcsolatban.
Emlékeztettek arra, hogy intézmények legfőbb döntéshozó szerveiben, a szenátusokban legalább 20, legfeljebb 25 százalékos lehet a hallgatók aránya, ami azt eredményezi, hogy bizonyos esetekben a diákoknak együtt jóval nagyobb érdekérvényesítési lehetőségük van, mint az adott ügyben érintett kari delegáltaknak.
A Kehi szerint a hallgatók juttatásairól szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Indoklásként jelzik: a vizsgált négy évben az ELTE 500 millió forint támogatást biztosított hallgatói önkormányzatának, míg a kevesebb mint feleannyi diákot tömörítő Nyugat-magyarországi Egyetem csak 65,8 milliót, ilyen mértékű eltérés pedig a hivatal szerint már nem magyarázható a hallgatók és karok számával.
