szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A környezeti tényezők, azaz az életmód, a dohányzás, más rizikófaktorok mellett a genetikának is szerepe lehet a koszorúér-betegségek és így a szívinfarktus kialakulásában, ezért akinek családjában előfordult szívroham, már gyermekkorban el kell kezdenie a megelőzést – közölte a Semmelweis Egyetem, amely egy különleges, ikrekkel elvégzett kutatásról számolt be.

Egyedülálló kutatás első fázisa zárult le a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján 110 egy- és kétpetéjű ikerpár bevonásával – írta közleményében a Semmelweis Egyetem.

Első alkalommal végeztek ilyen nagy számú ikerpár bevonásával kutatási céllal háromdimenziós koszorúér-CT-vizsgálatot. Az egypetéjű ikrek esetében vagy mindkettőjüknél diagnosztizáltak koszorúér-betegséget, vagy egyiküknél sem.

Így az előzetes eredményekből már most látszik: a koronáriabetegség kialakulásában a genetikai háttér szerepével is számolhatunk – idézte a közlemény a Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetőjét, Maurovich-Horvat Pált.

A kardiológus szerint azonban a hajlam nem minden, a betegség súlyosságát, illetve hogy okoz-e valaha infarktust, az életmód határozza meg. A vizsgálatban részt vevő ikerpárok esetében ugyanis, akiknek magasabb vérnyomása és koleszterinszintje volt, dohányzott vagy stresszesebb életet élt, jóval előrehaladottabb volt a betegség stádiuma, mint egészségesebb életmódot folytató testvére esetében.

Rendkívül fontos tehát a megelőzés, legfőképpen akinél családi halmozódás fordul elő – tette hozzá a szakértő.

Az orvos a betegségre hajlamosaknak azt javasolja, már gyermekkortól sportoljanak rendszeresen, tartsanak sok nyers zöldségen, gyümölcsön, halon és olivaolajon alapuló mediterrán diétát és amennyire lehet, kerüljék a stresszt és semmiképp ne dohányozzanak. Ha ezeket betartják, még a veszélyeztetettek esetében is kivédhető a szívinfarktus kialakulása.

Magyarországon újdonság a jelenlegi klinikai kutatás során alkalmazott háromdimenziós CT-vizsgálat, aminek felvételein láthatóvá válnak az érfalon a plakk meszes és koleszterindús részei – tette hozzá az egyetem. Ezen kívül az ikerpárok vérmintáiból valamennyi vizsgálatot elvégeztek, melyekre a tudomány mai állása szerint lehetőség nyílik.

Az eredmények segíthetnek annak kiderítésében, hogy mely környezeti tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a koronáriabetegséghez.

A több hazai és nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló kutatás eddigi eredményei arra is rávilágítottak, hogyan öröklődik a koronáriaerek struktúrája, geometriája. Ez azért fontos, mert az érhálózat formája meghatározza, hol alakul ki plakk és az milyen veszélyekkel jár. A kutatócsoport hosszú távú célja, hogy képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokkal időben meg tudják határozni, melyik plakk okoz később infarktust.

A kiválasztott ikerpárok nem tudtak koronáriabetegségről, mégis számos esetben találtak nagy kockázatú, súlyos fokú szűkületet okozó plakkokat a koszorúérben. Ezeknél a résztvevőknél néhány esetben szívkatéterezésre is szükség volt, amelyet Merkely Béla, a Városmajori Klinika igazgatója végzett, így a kutatás már most életeket mentett.

Az egypetéjű ikrek vagy mindkét tagjánál, vagy egyiknél sem volt szükség a beavatkozásra. Ráadásul – ha volt – a szűkület is mindig szinte teljesen ugyanott helyezkedett el és ugyanolyan mértékű volt – mondta Maurovich-Horvat Pál, aki szerint a klinikai kutatás végső eredményei hónapok múlva várhatók, mert a több irányú, részletes statisztikai analízis meglehetősen időigényes.

A kutatásról részletesebben hallhatnak a Kutatók Éjszakáján szeptember 26-án a Semmelweis Egyetemen az Elméleti Orvostudományi Tömbben, az Ikerkutatás titkai című program keretében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!