A tervek szerint 2020-ra a korosztály mintegy 30 százaléka jár majd felsőoktatási intézménybe. Németország a 40 százalékos arányt határozta meg célként, de már vannak olyan vélemények, hogy ez sok. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta: a felsőoktatásba bejutott hallgatók körében végzett kompetenciatesztek eredményei lesújtóak, emelni kell a hallgatókkal szemben támasztott követelményeket.

A rendezvényen felvetődött, hogy a hallgatók egy része gyenge tudással érkezik a közoktatásból, ezért vissza kellene állítani az egyetemi felvételit. Ezzel kapcsolatban Palkovics László azt mondta: indokolt a felsőoktatási tanulmányok előfeltételévé tenni az emelt szintű érettségit és egy nyelvvizsgát. A tanárszakra jelentkezőknél például van alkalmassági beszélgetés, ám legutóbb a több ezer jelentkezőből csupán hét nem felelt meg.

Az államtitkár szerint a oktatók teljesítményét is mérni kell, ez ma még hiányzik, továbbá a szakstruktúra is átalakításra szorul. Legutóbb a jelentkezők 11 562 képzés között válogathattak, köztük volt például a fenntartható és nem fenntartható takarmányozási mérnök.

A felsőoktatás finanszírozásáról szólva elmondta: a rendelkezésre álló összeg mintegy fele, 180 milliárd forint költségvetési forrásból származik, negyede uniós forrás, 20 százaléka tandíjbevétel, és mintegy 6-8 milliárd forintot tesznek ki az egyetemek saját bevételei, az általuk értékesített szolgáltatásokból befolyó összeg, amelynek az államtitkár szerint növekednie kell.

A felsőoktatás finanszírozásának anomáliáival kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: vannak még nyolcmilliós fizetések, és előfordul, hogy ugyanakkora összeg az egyik intézményben háromezer, a másikban tizenkétezer hallgató oktatását fedezi.

Palkovics László a közelmúltban kipattant hallgatói önkormányzati botrányokra is utalva kijelentette, hogy a rendszert át kell alakítani, de nem szabad a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is. Például az egyik gólyatáborban történt sajnálatos eseményeknek nem lehet az a következménye, hogy megszüntetik a gólyatáborokat.

Az államtitkár szerint a hallgatói önkormányzatok elsődleges feladata a hallgatói érdekvédelem, de "nem kell mindenbe beleszólniuk". Az nem megy, hogy a hallgatók döntenek, a felelősséget viszont az egyetem vállalja.

A kutatás-fejlesztésről szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy az nem intézményi, hanem személyi kiválóságon múlik, ezért nem intézményeket kell finanszírozni - arra úgysem jut -, hanem a tudományos műhelyeket, ahol az eredmények születnek.

Egy felmérés szerint a 2007-2008-ban indult doktoranduszképzéseken az ott tanulóknak a mai napig alig több mint 20 százaléka szerzett tudományos fokozatot. A több mint 170 doktori iskolának pedig a fele éppen hogy teljesíti a feltételeket. Legyen kevesebb, de az működjön jól - mondta az államtitkár.

Palkovics László elmondta, hogy a napokban lesz a felsőoktatási kerekasztal következő ülése, ahol bemutatják a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű új stratégiát. 

Mindszenty Andrea egyetemi tanár a Professzorok Batthyány Körének álláspontját összegezve elmondta: a kancellári rendszer bevezetésével együtt arra is figyelni kell, hogy a rendelkezésre álló források valóban fedezzék a minőségi oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, kiadásokat. A bolognai rendszer átgondolatlan bevezetése után elkerülhetetlenek a változtatások, a képzés tartalmának átfogó reformja - tette hozzá. Szerinte szükség van a vizsgaszabályzat szigorítására, a hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálatára és arra, hogy az egyetemek saját hatáskörben felvételiztethessenek.

Mindszenty Andrea arra figyelmeztetett, hogy ha a kiemelt egyetemeket, az elitképzést elhanyagolják, akkor a legjobbak fognak elmenni, pedig "csak az elit tudja megakadályozni, hogy elsüllyedjen a hajó".

Balázs Ervin akadémikus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke hozzászólásában azt emelte ki, hogy a bolognai rendszer gyors bevezetése több anomáliához vezetett, a megszüntetésük már folyamatban van, így például visszaállították az egységes tanárképzést. A MAB elnöke szerint fontos a felsőoktatási életpályamodell kidolgozása és az oktatói kar utánpótlásának biztosítása, hiszen a középgeneráció alig képviselteti magát az egyetemeken.

Csehországban 3000 euró egy egyetemi tanár fizetése, ez a bécsinek a 60 százaléka, Magyarországon 1100 eurót kapnak az egyetemi tanárok, nem csoda, ha inkább elmennek külföldre vagy a versenyszférába - jegyezte meg a MAB elnöke. Úgy véli, csak emelt szintű érettségivel lenne szabad belépni az egyetemekre, bár még a mai emelt szintű érettségi sem üti meg a rendszerváltás előtti érettségirendszer színvonalát.