A 2012-13-as adatok alapján a döntés az óvodák és az általános iskolák két, a gimnáziumok 14, a szakközépiskolák 20, az alapfokú művészetoktatási intézmények 50 százalékát érinti – közölte a képviselő. Ez több mint 15 ezer munkavállalót és nagyjából 300 ezer gyermeket jelent.

Ezek az intézmények korábban megállapodást kötöttek az oktatási kormányzattal, de ezt az egyezséget most felrúgták – közölte Oláh Lajos. Szerinte a megállapodás arról szólt, hogy a civil fenntartású alapítványi és magániskolák pedagógusainak, pedagógusasszisztenseinek, titkárainak és könyvtárosainak bérköltségét az állam száz százalékban finanszírozza.

A jövő évi költségvetési törvényről szóló javaslat viszont 75 százalékra csökkentené a finanszírozást – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a pedagógussegítők közül ráadásul csak azok után járna állami finanszírozás, akiknek van pedagógusi végzettségük, de egy rendszergazda vagy egy iskolatitkár egyáltalán nem biztos, hogy rendelkezik ilyennel.

Az lenne a tisztességes, ha a kormány kimondaná, hogy az alapítványi vagy magániskolákban tandíjat vezessenek be – közölte. Oláh Lajos a változtatás lehetséges motivációjának nevezte, hogy a kabinet tovább akarja növelni az egyházak befolyását.

A DK önkormányzati képviselői határozati javaslatot fognak beterjeszteni azokban az önkormányzatokban, ahol jelen vannak. Ebben azt javasolják, hogy az önkormányzat kérje a törvénytervezet módosítását – folytatta a politikus, aki szerint a törvénnyel "Orbán Viktor egy újabb szöget vert be a jövő generációjának a koporsójába".

Arra a kérdésre, hogy az iskolák esetében hogyan képzelik el a civil ellenállást, azt mondta, "bízzuk rá az iskolákra, a gyerekekre és a szülőkre (...), elég kreatívak lesznek".