Biztosra ment Lenkovics Barnabás megválasztásával a fideszes kétharmad, amely az Alkotmánybíróság vezetőjének másfél év múlva esedékes újraválasztásával akár 2028-ig is posztján tarthatja az új elnököt. A sietségre azért volt szükség, nehogy lemondással vagy egy képviselő tragikus halálával előálljon az Alkotmánybíróság elnökének konszenzusos megválasztásának kényszere.
Paczolay Péter kilencéves alkotmánybírói mandátuma 2015. február 24-én jár le, és ezzel együtt szűnik meg bírótársai bizalmából 2008 óta viselt, az Országgyűlés által 2011-ben megerősített elnöki tisztsége is. Tehát bőven lett volna még idő utódját megválasztani – a törvény csak annyit mond, hogy ezt a távozást megelőző 90 napon belül kell megtenni –, de a sietségnek jó oka lehetett.
Az alkotmánybírók megválasztásához ugyanis az összes – és nem csak a jelen lévő – képviselő legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Ezt azonban úgy értelmezik, hogy csak a betöltött helyeket veszik figyelembe. Vagyis míg a teljes, 199 fős létszámból 133 a kétharmad, jelenleg – amikor Kiss Péter halálát és az EU-hoz távozott Navracsics Tibor lemondását követően 197-en vannak – 132 is elég. Márpedig Navracsics nélkül pontosan ennyi képviselője van a Fidesz-KDNP-nek. Ha minden kormánypárti képviselő jelen van és fegyelmezetten szavaz, akkor nincs szükség ellenzékiek megnyerésére, ami főleg titkos szavazásnál mindig bizonytalan kimenetelű dolog. Sőt, ha a november 23-án Újpesten megválasztott szocialista Horváth Imre leteszi majd az esküt, a 198-ra növő létszámból a 132 még mindig elég a kétharmadhoz.
Bonyodalom csak akkor támadhat, ha a február 22-ére kiírt veszprémi időközi választást nem kormánypárti jelölt nyeri, mert akkor 199-ből 132 képviselő lesz kormánypárti, és az már eggyel kevesebb a kétharmadnál. Ha pedig más, egyéni kerületet képviselő fideszes vagy kereszténydemokrata törvényhozó is kiesik bármilyen okból – például lemondással vagy tragikus halálesettel –, és az időközi választáson az ő helyét is ellenzéki nyeri el, akkor végképp búcsút lehet venni az alkotmányozó többségtől.
Mindez persze eléggé gyenge lábon álló feltételezés, hiszen Újpest eléggé egyedi esetnek látszik, a Fidesz népszerűsége pedig csökkent ugyan az elmúlt hetekben, de azért a bukását csak nagyon rózsaszín álmokban élő ellenzékiek képzelik közelinek. A kormányoldalon azonban a jelek szerint mégis azt gondolják: fő a biztonság.
Az Alkotmánybíróság ugyanis nem maradhat elnök nélkül, bár Paczolay Péter kínlódása mutatja: hiába ő jelöli ki az előadó bírót, és rajta múlik a tárgyalási menetrend, a lényeges ügyekben éppúgy kisebbségben maradhat, mint bármely más leszavazott bíró. És hiába fontos jog az, hogy szavazategyenlőség esetén ő dönthet, ha a mostanra kialakult bírói csapatban egyre valószínűtlenebbnek látszik az ilyen helyzet, akkora többségbe kerültek a most kormányon lévőkhöz eszmeileg közel álló tagok. De mégis fontos, hogy ki az elnök. Lenkovics Barnabás pedig, bár mindig a jobboldali szellemiségű bírák közé tartozott, még konszenzussal került a testületbe 2007-ben, tehát akkor a baloldal is támogatta.
Igaz, a bírói mandátuma 2016. április 21-én lejár. Ha akkor távozik, 14 hónapjával ő lesz a legrövidebb ideig működő elnök. Viszont a törvény szerint azokat, akik még 2011 előtt, kilenc évre kapták a megbízatásukat, újra lehet választani. Ha ez megtörténik, akkor Lenkovics Barnabás bő 13 évig, 2028-ig, azaz 78 éves koráig ülhet az elnöki székben. Feltéve, hogy 2016 elején is meglesz a kétharmaduk az őt támogató kormánypártoknak.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
