Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A Kúria a Legfőbb Ügyészség jogorvoslatát utasította el, ami arra irányult, hogy helyezze hatályon kívül az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla határozatát, ami az első fokon eljáró törvényszéket új eljárásra kötelezte. A Kúria jogerős határozatában arra hivatkozott, hogy hiányoztak az ügyészség által indított jogorvoslati eljárás feltételei. A Kúria határozata lényegében megnyitja a lehetőségét annak, hogy – egy másik eljárásban – egyesítsék a Prisztás-gyilkosság ügyét a már korábban egyesített Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő utcai gyilkosság ügyével.
Az ügy előzménye, hogy az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokon eljáró törvényszék határozatát és új eljárásra utasította. A táblabíróság a Prisztás-gyilkossághoz kapcsolódó végzésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának azt a részét, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat.
A Kúria arra hivatkozva döntött az ítélőtábla másodfokú határozatának megsemmisítéséről, hogy az a határozat nem emelkedett jogerőre, míg a Legfőbb Ügyészség csak jogerős ítélettel szemben élhet jogorvoslattal. A Kúria ezért érdemi vizsgálat nélkül utasította el a jogorvoslati kérelmet. A törvényszék február 10-én tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében, első fokon nem jogerősen.
A több mint másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságra az ügyészség szerint Portik adott utasítást, ismerőse, F. Ferenc, a harmadrendű vádlott csalta a helyszínre az áldozatot, a tettes pedig, aki fejbe lőtte Prisztást, Portik testőre, H. István másodrendű vádlott volt. Az ügy hátterében a vádhatóság szerint kölcsönügyletekkel kapcsolatos elszámolási vita állhatott.
A bíróság szeptemberben döntött az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyeinek egyesítéséről, mert mindkettőnek Jozef Rohác a vádlottja. A szlovák férfit azzal vádolja az ügyészség, hogy 1998-ban egy ismeretlen megbízásából lelőtte Fenyő Jánost, a Vico vállalatcsoport vezetőjét, Portik Tamás megbízásából pedig a budapesti Aranykéz utcában felrobbantotta – a Boros Tamásként emlegetett – Boros Józsefet, mert terhelő vallomást tett megbízójára egy másik bűnügyben.
