Kötelező óvodába járáshoz köti a kormány 2016. január 1-jétől a családi pótlék folyósítását. 20 nap igazolatlan hiányzás után a pótlék folyósítását "szüneteltetik". Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára szerint a jogszabály a tankötelezettségi szabályozás logikáját követi, ott 50 igazolatlan óra után jár a családi pótlék felfüggesztése, aminek következtében vissza is esett az igazolatlan hiányzások száma a felére.

Ott a helyük

MTI / Koszticsák Szilárd

Az óvoda etet

A kötelező óvodáztatás Novák szerint az óvoda napi négy (köztük egy meleg-) étkezést nyújt, így segítvén a rászorulókat, illetve a "megfelelő biztonságot és nevelést" is biztosítja (a Blikk chatszobájában Orbán is azt mondta, ezzel felszámolták a gyerekszegénységet). 2015. január 1-jétől változik az iskolai-óvodai közétkeztetés szabályozása, aminek értelmében egészségesebb ételeket esznek majd a gyerekek az iskolában (eredetileg 2014 szeptemberében változott volna a helyzet, de az Emmi szerint a közétkeztetési cégek több időt kértek volna az átállásra, bár mások szerint a szinte biztos menzai áremelés hírét sem akarták az önkormányzati választások előtt közölni a szülőkkel.)

A menzai reformra az ÁNTSZ felmérése és megállapításai miatt van szükség. A végrehajtását (kevesebb só és cukor, több tej, illetve kalciumtartalmú tejtermék, sok zöldség, nyers gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonatermékek, alacsony zsírtartalmú húsok) épp csak az nehezíti, hogy az otthon egészségtelenebb (olajos, rántással teli, szénhidrátdús) ételekhez szokott gyerekek egyszerűen nem eszik meg az egészségesebb, de szokatlan ételeket.

Stiller Ákos

Voltak a téren más, balul elsült törvényi változások: az Emmi (akkoriban Nefmi) egyik rendelete miatt (amely megpróbálta kötelezni a közétkeztetés ellátását helyi alapanyagok használatára) 2012-ben több tízezer gyerek maradt önkormányzati étkeztetés nélkül, mert nem tudták az alapanyagokat helyből beszerezni.

Balog szerint felkészültek

Az óvodáztatási segélyt is kivezetik jövőre, igaz, ősztől, amikor épp a kötelező óvodáztatás is elindul. Eredetileg 2014 szeptemberétől indult volna a kötelező ovi, de egy évet csúsztatott a kormány, hogy kiépüljön a megfelelő infrastruktúra. (Amúgy az ügyben, hogy mikortól is legyen kötelező az óvodába járás, a kormány és a kormánypárti képviselők furcsa huzakodásban voltak idén januárban.)

Balog Zoltán miniszter szerint az elmúlt időszakban négyezer úr férőhelyet hoztak létre, 800 milliós költségvetési és 10 milliárdos EU-s forrást fordítottak férőhelybővítésre, óvodaépítésre, 2014 és 2020 között pedig 939 milliárd jut majd a tárcához kapcsolódó területekre. 2010 és 2013 között 7473-mal (377 609-re) nőtt az óvodai férőhelyek száma Magyarországon. 2015 márciusáig viszont – európai uniós forrásokból – további több mint 5400 férőhely létesül, így a kormány szerint megoldható lesz a kötelező oviba járás a férőhelyek számát tekintve.

A másik probléma a földrajzi eloszlás – vannak óvodák, ahova többen jelentkeznének, máshova pedig alig. A kötelező óvodáztatáshoz a szülő azt is köteles igazolni, hogy három hónapja abban a körzetben él, ahová az óvoda szempontjából tartozik – ez eddig nem volt negyedéves előzményhez kötve, így a szülők többször éltek azzal a fogással, hogy az oviba jelentkezés előtt bejelentkeztek egy frekventált óvoda körzetében lakó ismerőshöz-rokonhoz-baráthoz, így körzetesként az intézmény fel kellett vegye a gyereket, holott valójában nem is élt vagy él a gyerek ott. Ezt a trükközést akarják most megszüntetni: a körzetben való életvitelszerű tartózkodást védőnői igazolással, rosszabb esetben családlátogatással lehet ellenőrizni.