szerző:
Gergely Zsófia

Biztosan áremelkedést hozott volna az egészségesebb menzakajákat előirányzó rendelet, ráadásul egy hónappal az önkormányzati választások előtt - ezért volt valószínűleg politikai oka is, hogy januárra tolták a reformot. A minisztérium viszont állítja, a közétkeztetési szolgáltatók nem tudtak felkészülni, de találtunk olyan megyeszékhelyet, ahol már 90 százalékban "rendeletkompatibilisan", vagyis egészségesen főznek. Sőt, olyan céget is, ahol annak ellenére is halgaluska levessel és friss tejes turmixszal várják szeptembertől a gyerekeket, hogy ez mégsem lett kötelező.

Kemény lobbi folyhatott a háttérben azt megelőzően, hogy nemrég az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) bejelentette: szeptember helyett csak jövő január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendeletük, amely egészségesebbé tette volna az iskolai menzák kínálatát – valamennyi, a területen dolgozó forrásunk erről beszélt a hvg.hu-nak. Azonban a kérdést mindannyian annyira átpolitizáltnak tartják az őszi választásokat megelőzően, hogy csak névtelenséget kérve, konkrétumok nélkül fejtegették: nem is annyira a menzákat üzemeltető szolgáltatók, hanem szerintük sokkal inkább az önkormányzatok nyomaszthatták a minisztériumot a halasztás érdekében.

„Biztos, hogy volt lobbi a közétkeztetők részéről is, de ennyiből a másik oldal is biztosan kereste a minisztériumot: a megemelt és előírt tápanyagmennyiség miatt ellenérdekelt tejlobbi vagy húslobbi. De mivel ezt nem lehet valamennyi áremelkedés nélkül megúszni, a szülők pedig kiakadnának a magasabb díjakon, az alapnormát adó önkormányzatok – és a kormányzat – szintén érdekeltek abban, hogy ne lépjen hatályba a rendelet pont az októberi választás előtt” – mondta egy közszolgáltató munkatársa. Ráadásul az önkormányzatok saját költségvetésükből nehezen tudták volna kipótolni a különbözetet, az év végén járunk, 2015 januárjától sokkal inkább be tudják tervezni – tette hozzá.

Az áremelkedés elkerülhetetlen – ebben kivétel nélkül valamennyi szakértő nyilatkozónk egyetértett, a minisztérium viszont a mintamenza program tapasztalataira hivatkozva konokul állítja, hogy a jelenlegi közétkeztetési keretből a rendelettel előírt ételek előállíthatók, és így nem várható a menzai díjak emelkedése. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a halasztást bejelentő sajtótájékoztatóján viszont a „közétkeztetés résztvevőire” fogta a csúszást, mint mondta, több jelzést kaptak tőlük, hogy - szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt - nem elegendő a felkészülési idő.

Választék egy budapesti iskolában
©

Valóban nagyon sok vonal elindulhatott a háttérben, de nem is azért, mert a rendelet nem jó, hanem inkább hogy ’nem így kellene’ – mondta egy több ezer iskolást ellátó konyhát üzemeltető forrásunk. Ő is azt gondolja, hogy elsősorban az önkormányzatok könnyebbülhettek meg, de úgy tűnik, mindenki más is örül, hogy csak januártól számít élesben, mit főznek a gyerekeknek.

Ahol maguktól, a gyerekek érdekében megcsinálják

Úgy tűnik, hogy - a minisztériumi hivatkozás ellenére – aki komolyan vette a reformot, és időben nekiállt, ott mégiscsak elegendő volt a felkészülési idő. „Annyiban örülünk a halasztásnak, hogy nekiálltunk a rendeletnek megfelelően összeállítani az étrendeket, például beletettük az előírt mennyiségű, teljes kiőrlésű pékárukat és tejet, és nagyon jelentős áremelkedés jött ki”  – mondta a hvg.hu-nak Rózsás Anikó, a közétkeztetést is végző Elamen Zrt. nyugat-magyarországi területigazgatója, aki egyben a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke.

Szerinte a drágább alapanyagok miatt így képtelenség kihozni az új, egészségesebb étkezést az eddigi normából. „Csak más alapanyagok terhére jön ki, mondjuk én eddig heti 3-4-szer is beterveztem gyümölcsöt, de csak kétszer férne bele” – magyarázta a régió legnagyobb szolgáltatójának vezetője. A cégük csak ebédből napi 10 ezer adagot főz és tálal 55 konyhán, Szombathelyen például az összes iskolást ők lakatják jól, de ellátnak óvodákat, kollégiumokat, szociális intézményeket is.

Viszont hiába tolta el a minisztérium az egészségesebb ételek főzésére kötelező jogszabály hatályba lépését, a területigazgató úgy döntött, hogy mégis ennek megfelelően főznek szeptemberben. Így – ekkora volumenben valószínűleg elsőként és egyedüliként az országban – tulajdonképpen maguktól és magukon letesztelik, hogyan működik a gyakorlatban a rendelet. „A szabadságok miatt már nyár eleje óta ezen dolgoztunk, így a teljes szeptemberi étrend megvan az új szabályok szerint. Akkor már ezek szerint fogunk menni, megcsináltuk az előkalkulációt, az óvodáknál belefértünk a keretbe, a kollégiumoknál még faricskálunk” – mondta Rózsás Anikó. Ehhez viszont az említett szükségszerű áremelkedést valahogy ki kellett küszöbölni, amit Rózsás Anikó úgy oldott meg, hogy árengedményre kérte az összes beszállítóját, vagy új beszállítókat keresett annak érdekében, hogy szeptembertől mégis az egészségesebb ételek kerüljenek a menzákra. „Így a halasztás ellenére is látni fogjuk, hol vannak a hibák” – jelentette ki a szakember. A minisztérium egyelőre nem kereste meg, hogy építenének a tapasztalataikra – tette hozzá kérdésünkre.

Hajdinás pogácsával előre meggyőzik az iskolaigazgatókat

A sokat emlegetett előzetes informálást is maguktól felvállalták: augusztus végén a szombathelyi önkormányzattal együtt szakmai napot szerveztek, ahová közel kétszáz helyi intézményvezetőt hívtak meg. Nemcsak előadások lesznek: az iskolák és más érintett létesítmények vezetőinek kóstolót tartanak a megreformált menzaételekből: lesz például az uzsonnakrémek között debütáló lestyános sárgarépapástétom vagy avokádókrém, halgaluskaleves, vagy újfajta köretként zöldségfelfújt. De élőben tesztelhetik az iskolaigazgatók és más létesítmények vezetői a rendeletileg megnövelt kálciumbevitelt megvalósító tejes turmixitalokat és az egészséges süteményeket is – így a hajdinás pogácsát, a teljes kiőrlésű stanglit vagy a reformpiskótát.

A fejléc szövege

Egyre több az elhízott gyerek, ezért tűzte ki célul a rendelet – amelyből a lapok által leginkább felkapott fordulat az lett, hogy eltünteti az étkezőasztalról a só- és cukortartókat – hogy a jövőben milyen összetételű és tápanyagtartalmúak lesznek a menzaételek. Kevés só és cukor, több tej, illetve kalciumtartalmú tejtermék, sok zöldség, amit nem lehet letudni krumplival, nyers gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonatermékek, bő olajban sült ételek helyett alacsony zsírtartalmú húsok.

„Jobb ez így, én még tolnék is rajta” – kommentálta a halasztást Zsóka Roland, a Miskolci Közintézmény Működtető Központ élelmezési igazgatója. Ő ugyanis azt reméli, hogy az elnapolás időtartama alatt talán megszületnek az egységesítő rendelkezések.”Ha nem is országosan, de legalább régiónként egységes anyagi kereteket kellene szabni, vagy tól-ig határokat húzni. Nagyvárosként Miskolc jó helyzetben, vagy legalábbis az erős középmezőnyben van a norma szempontjából, de máshol sokkal rosszabb a helyzet. Főleg, ahol szolgáltató cégeknek szervezik ki a közétkeztetést, hiszen azok profitorientáltak, keresni akarnak, miközben a jobb alapanyagok drágábbak” – magyarázta.

Ez a „középmezőnybe” sorolható költségkeret náluk 226 forint – ennyiből kell ebédet főzni egy általános iskolásnak, míg egy középiskolásnál ugyanez 234 forint. Ebből ki kell jönnie egy levesnek, másodiknak olykor savanyúval, desszertnek vagy gyümölcsnek. A központ 19 főzőkonyhán naponta 16-18 ezer adag ételt állítanak elő, ők látják el a megyeszékhely összes óvodását, általános és középiskolását.

Zsóka Roland szerint a „rendelet a központi cél, ami felé menni kell”, de ennek nagyon sok összetevője van, ezért már azt is előrelépésnek tartja, ha próbálnak minél jobban ennek megfelelni. „Minimálbérért nem fogunk Michelin-csillagos szakácsokat kapni, és ahol több évtizedes gépekkel főznek, ott muszáj lenne technológiai fejlesztést is finanszírozni” – jegyezte meg.  „Mi már 2011 óta fokozatosan törekszünk arra, hogy egyre tudatosabban ezt az egészségesebb étrendet hozzuk be, már 80-90 százalékban e szerint főzünk. De azt is figyelembe kell venni, hogy a közízlést nem lehet csak úgy megváltoztatni, kell egy kifutási idő” – magyarázta.

Eddig sem volt kinn a sótartó

Így náluk a sómennyiséget fokozatosan csökkentették, a tavalyi évhez képest például 10 százalékkal mentek lejjebb, párhuzamosan ezzel megemelve a zöldfűszerek használatát. A sótartókat pedig nem hagyják a rendelet elhalasztása miatt az asztalon – mert már eddig sem voltak ott. „A kisebb gyerekeknek nincs még olyan étkezési kultúrájuk, nem ízesítenek túl. Középiskolás kortól van értelme kitenni, de nálunk régóta már csak egy adott asztalra kerülnek ki a sótartók”- mondta az élelmezési igazgató.
„A közétkeztetési forgalom felét a mi tagjaink adják, így tisztában vagyunk azzal, hogy rossz a helyzet” – mondta a hvg.hu-nak a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) főtitkára, Böröcz Lajos. A szervezet már 2011 óta foglalkozik az egészséges menzák kérdésével, de úgy gondolják, „holisztikusabb megközelítés” kell a reformhoz, aminek részét képezi a terület adóztatásának átszabása is. „Az egészségesebb közétkeztetés összefügg az áfa-kérdéssel: más európai országokban ez egy adó szempontjából támogatott tevékenység, míg Magyarországon a legnagyobb, 27 százalékos áfával sújtott” – magyarázta. Készítettek egy elemzést is, amelynek végkövetkeztetése, hogy már az adókérdés átvariálásával olyan plusz források teremtődnének a szolgáltatóknál, amit a fejlesztésre tudnának fordítani.

„Ráadásul jelenleg a közbeszerzéseken a legalacsonyabb árral viszik el a megbízásokat, hiába javasoltuk, hogy inkább az összességében legelőnyösebb ajánlat legyen a befutó. A szolgáltatók gazdasági szervezetek, vagyis profitra törekednek, ugyanakkor ez egy fokozottan felelős tevékenység, ahol eleve bonyolultabbak a viszonyok: az önkormányzat a megrendelő, de a gyerek a tényleges fogyasztó, és tőle kapja a visszacsatolást a szülő, hogy miért fizet” – mondta Böröcz Lajos.

©

Szerinte is korai lett volna az EMMI rendeletének szeptemberi bevezetése, mert az nem volt megfelelően előkészítve. „Kampány is kellene, hogy elmagyarázzák a gyerekeknek, a szülőknek, de még a pedagógusoknak is, hogy mindez miért történik, miért lesz jó a változás. Másrészt ez az egyik legszigorúbb ilyen rendelet az EU-ban, de a megvalósítás finanszírozását nem teremtette meg, pedig fejlesztési források kellenének a technológia fejlesztéséhez is. De szeptembertől azért is végrehajthatatlan lenne, mert a szolgáltatók nem tudnák beszerezni a megfelelő alapanyagokat” – sorolta. Utóbbira példaként azt hozta, hogy a pékeknek csak nagyon kis része tudná jelenleg előállítani a rendeletben megszabott alacsonyabb sótartalmú pékárut. „Arról nem is beszélve, hogy egy sportoló gyereknek az alacsony sótartalom nem jó” – tette hozzá. Mindezek miatt a főtitkár úgy gondolja, hogy „felzúdulással járt volna” az előkészítetlen jogszabályi kötöttségek bevezetése. „A gyerek nem enné meg az újfajta ételt, éhesen menne haza, a szülő pedig okkal háborodna fel”.

Még 20 perc tízórai-idő és hűtőszekrényt is kellene

A szülők tényleg elégedetlenek az iskolai étkezéssel, jönnek a panaszok szép számmal – tudtuk meg Keszei Sándortól, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnökétől. Szerinte ugyanakkor nincs túl nagy jelentősége a halasztásnak, amikor az iskolai étkeztetéssel egy sor más probléma is van, emiatt panaszkodnak is a szülők. „Eleve alulfinanszírozott a rendszer, az önkormányzatok többsége pedig ezt nem hajlandó kiegészíteni” – magyarázta a szülői szervezet vezetője. Másokhoz hasonlóan ezért ő is lehetségesnek tartja, hogy az őszi önkormányzati választások játszottak közre abban, hogy végül az egész menzarendeletet eltolták.

„Mi korábban egyeztettünk nagy közétkeztető cégekkel, és úgy tűnt, pozitívan állnak a kérdéshez. Nem is velük, talán inkább a kisebb cégekkel van a baj, illetve az önkormányzatokkal, akik nem finanszírozzák megfelelően a gyerekek étkeztetését” – mondta Keszei. Ugyanakkor szerintük egy sor más reform is kellene, mert nemcsak az ételek minőségével, de a körülményekkel is baj van. Például higiéniai szempontból elfogadhatatlannak tartják, hogy a gyerekeknek a padon kell megenniük a tízórait, ráadásul erre csak 20 perces szünet van. „Mi 20 perc tízóraizást és még 20 perc pihenőidőt javaslunk. Akik pedig nem kérnek az ellátásból és inkább otthonról hoznak ételt, azoknak is biztosítani kellene a feltételeket, így például hűtőszekrényt a tároláshoz” – sorolta. „De még ha életbe is lépett volna most szeptembertől a rendelet, felmerül az ellenőrzés kérdése. Vajon felkészültek-e a betartatására?” – tette fel a kérdést Keszei Sándor, aki szerint megfelelő ellenőrzés nélkül biztosan nem fogják végrehajtani a jogszabályt a szolgáltatók.

Egy más, a közétkeztetési rendszer belülről ismerő forrásunk is kétségbe vonta, hogy a rendeletben foglaltak ellenőrzésére hivatott ÁNTSZ felkészült-e időben. „Kidolgozták az új ellenőrzési módszereket, megvannak a pontos módszerek, számítások, ahogy a sok részszabályt vizsgálni fogják?” – tette fel a kérdést. Megkerestük az ÁNTSZ-t, hogy megtudjuk, ők startra készen várták-e ebből a szempontból a szeptember elsejét, vagy igazából ők is örülnek a halasztásnak. Azonban a sajtóosztálynak bármilyen kérdést tettünk fel, azt hajtogatták, hogy inkább a minisztériumot kérdeztük.

Úgyhogy megkérdeztük az EMMI-t arról, hogy az ÁNTSZ-ben lezajlott-e az előzetes felkészülés a rendelet betartatására, de úgy tettek, mintha nem is látták volna a kérdést, még csak meg sem indokolták, erre miért nem válaszolnak.

További megkeresésünkre azt közölték, hogy "a rendelet hatályba lépését hosszas szakmai előkészítő munka előzte meg", mivel céljük, hogy a közétkeztetésben "is érvényesüljenek az egészségesebb táplálkozás szempontjai". "A jogszabály erre készen áll" - válaszolták, egyúttal - akárcsak a sajtótájékoztatón - a közétkeztetőkre, illetve közintézményekre hárították a csúszást. "Ők nem állnak készen a bevezetésre, hiszen mind a költségvetésüket, mind pedig a beszállítói szerződéseiket naptári évre tervezik, meglévő szerződéseiket nem tudják módosítani" - indokolták, hiszen mint írták, "egy jogszabálynak akkor van értelme, ha azt be is tudják tartani". A tárca szerint e mellett "a  a kormány a szülők elvárásait mérlegelve" döntött úgy, hogy a rendeletet 2015 januárjában lépteti hatályba.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Rájöttek a tudósok, mi a legnagyobb akadálya annak, hogy meggyógyuljon a Nagy-korallzátony

Rájöttek a tudósok, mi a legnagyobb akadálya annak, hogy meggyógyuljon a Nagy-korallzátony

Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat

Orbán az új-zélandi terrortámadásról: Az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat

Kutyasétáltatás közben ütött meg egy embert ez a férfi

Kutyasétáltatás közben ütött meg egy embert ez a férfi

Családi okokból ölhetett az utrechti lövöldöző

Családi okokból ölhetett az utrechti lövöldöző

Megszűnhet a Magyar Krónika

Megszűnhet a Magyar Krónika

Elfogták az utrechti lövöldözőt

Elfogták az utrechti lövöldözőt