Jó apropót szolgáltatnak a hallgatói önkormányzatok körüli botrányok a diákképviseletek jogainak megnyirbálására. A HÖOK elnöke viszont úgy érvel: érthetetlen, miért gyengítené a kormány saját tárgyalópartnerét. „Ha ismét olyan felsőoktatási döntéseket hoznak, amelyek miatt diákok ezrei vonulnak majd utcára, nem lesz kivel tárgyalóasztalhoz ülni" - legalábbis szerinte.
Vége a dalnak – így értékelte a HVG-nek az egyik vidéki egyetem szenátusi tagja a hallgatói önkormányzatok (HÖK) küszöbönálló átalakítását. Bár a Felsőoktatási Kerekasztal még csak néhány hete élesztette fel a diákképviseletek működését vizsgáló „hallgatói felelősségvállalás albizottságot”, a HVG úgy tudja, az már most eldőlt, hogy a kormány még az év vége előtt szigorítja a hallgatói önkormányzatok működésének szabályait. Várhatóan csökkentik a hallgatók arányát az egyetemek és főiskolák legfőbb döntéshozó szervében, a szenátusban, és valószínűleg a HÖK-ök gazdálkodási szabályaihoz is hozzányúlnak.
Bár a szaktárcánál az ELTE fonyódligeti gólyatáborában történt nemi erőszakkal érvelnek a szigorítás mellett, ez inkább csak ürügy, a hallgatói önkormányzatok jogkörének szűkítése évek óta terítéken van. Az akkor még Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság 2010-ben 33-ról 15 százalékra vágta volna vissza a hallgatók részvételi arányát a szenátusokban, és eltörölte volna a diákképviselet egyetértési jogát a tanulmányi, illetve vizsgaszabályzatot érintő ügyekben. Hónapokig tartó vita után végül kompromisszumos megoldás született: a HÖK-ök kénytelenek voltak beérni a 20-25 százalékos szenátusbeli részvétellel, egyéb jogaikat azonban nem csorbították.
Arra majd most kerül sor – legalábbis a szigorításhoz nemrég a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is adott némi muníciót. Az ELTE-n, a Corvinuson, a Nyíregyházi Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen végzett vizsgálat után a hivatal arra jutott, hogy drasztikusan szűkíteni kell a HÖK-ök mozgásterét. A Magyar Nemzet által megszellőztetett jelentésben megfogalmazott tanácsok közt szerepel, hogy kormányrendeletben kell szabályozni a támogatásuk mértékét, hogy külön jogszabály rögzítse a hatásköreiket és a feladataikat, és maximum három tag képviselhesse a hallgatókat a szenátusokban. Utóbbi azonban nehezen értelmezhető, hiszen eltérő méretű intézményekről van szó.
Áttekintik az anyagot, és az észrevételeket elküldik a Kehinek – így válaszolt a javaslatcsomag sorsát firtató kérdésünkre a felsőoktatási államtitkárság. A döntést alighanem megkönnyíti majd, hogy a szigorítás nemcsak a HÖK-hatalom megvágásáért kampányoló kormánytagoknak, valamint a 2012-es diáktüntetések miatt lefokozott egykori oktatási államtitkárnak, Hoffmann Rózsának jelentene elégtételt, hanem több kormányközeli szervezetnek is.
A diákképviseletek „csúcsszerve”, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a 2010-es és a mostani terveket is aggasztónak, sőt „pártállami időket idézőnek” nevezte. „A diákképviseletek jogköreit meg kell tartani, az azonban tényleg kérdés, megfelelő-e a kontroll” – mondta a HVG-nek Körösparti Péter HÖOK-elnök, aki szerint érthetetlen, miért akarná a kormány a saját tárgyalópartnerét gyengíteni. „Ha ismét olyan felsőoktatási döntéseket hoznak, amelyek miatt diákok ezrei vonulnak majd utcára, nem lesz kivel tárgyalóasztalhoz ülni, hiszen nincs másik felsőoktatási diákszervezet” – érvelt Körösparti.
Pedig a kormányzati pofon nem váratlan, és nem is ok nélküli. Abban mind az oktatáspolitikusok, mind a felsőoktatási szereplők egyetértenek, hogy az egyetemi-főiskolai diákönkormányzatok súlyos bizalmi és legitimációs válsággal küzdenek, ezért vérfrissítésre lenne szükség. A kari választásokon rendszerint a 30-40 százalékot sem éri el a részvételi arány, a Transparency International tavalyi kutatása pedig arra is rámutatott, miért. A negyedévesek háromnegyede szerint a hallgatói önkormányzatok „kizárólag saját tagjaik érdekeit képviselik”, sokan úgy vélik, a közösségbe csak „mutyival, haveri segítséggel” lehet bejutni. Minden második egyetemista azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a HÖK-ösök pénzt vagy ajándékot fogadnak el a juttatásokért és a kollégiumi helyekért, igaz, konkrét ügyről csak egy-két százalékuk hallott. Bizalmatlanságukat alighanem a diákszervezet és a politika összefonódása – az ELTE hallgatói önkormányzataiból vezető jobbikos politikusok kerültek ki, de ilyen tapasztalattal vágott neki a parlamenti karriernek több fideszes, MSZP-s és egykori SZDSZ-es, MDF-es is –, valamint a szervezet belterjessége és a „túlkoros” HÖK-ösök akár nyolc-tíz évre elnyújtott egyetemi tanulmányai is fokozták.
A kialakult helyzetért persze nem csak a HÖK-képviselőket terheli felelősség. Úgy tűnik, sokáig sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oktatáspolitikusoknak nem szúrt szemet, hogy a százhúsz paragrafusból álló felsőoktatási törvényben mindössze három szól a hallgatói önkormányzatokról, amelyek a valódi érdekképviselet helyett bulik szervezésére, különféle vállalkozások működtetésére és a pénzosztásra rendezkedtek be. Az intézmények egy része ráadásul gazdálkodási ügyekben is szabadjára engedte a hallgatói önkormányzatokat – bár egyetemi körökben nyílt titok, hogy több hallgatói szervezet baráti cégeket hizlal fel az egyetemi-főiskolai bulik és a gólyatáborok megszervezése közben. Máshol a gazdálkodási szabálytalanságok mögött – ahogy ezt Palkovics László felsőoktatási államtitkár is elismerte – egyszerű ismerethiány áll, a diákképviselők zöme ugyanis a legalapvetőbb elszámolási szabályokkal sincs tisztában.
„A hallgatói önkormányzatok gazdálkodási ügyeit nem szabad elkülöníteni az intézmények általános gazdálkodásától, ugyanazokat a szigorú közbeszerzési és elszámolási szabályokat kellene használni” – említ egy megoldási javaslatot Fábri György, az ELTE kommunikációs főigazgatója, aki szerint azt is érdemes lenne megfontolni, nem kell-e lehántani a HÖK feladatlistájáról a gazdálkodási tevékenységeket, ezeket a feladatokat külső cégek megbízásával ugyanis a felsőoktatási intézmények is meg tudnák oldani.
Akármilyen lépést tesz is a kormány, az már most biztos, hogy ebben a harcban a HÖK-ök magukra maradnak. Hallgatói támogatásra nem számíthatnak, és a rektorok zöme sem szívesen nyitna újabb frontot. Az utóbbi két év botránysorozata – például szexuális jellegű kérdéseket is tartalmazó tesztek kitöltése, a „gólyák” listázása vélt származásuk, küllemük alapján; nemi erőszakra buzdító dalok énekeltetése – még azokban az intézményvezetőkben is aggodalmat keltett, akiknek eddig nem kellett zűrös ügyek miatt magyarázkodniuk. Ahogy a HVG-nek az egyik egyetemi oktató fogalmazott: „mindenki tart attól, hogy előbb-utóbb a helyi diákképviseletről is kiderül ez-az”.
SZABÓ FRUZSINA
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hetek óta tartó jogvitában végül igazat adtak a rendőrségnek.
Vékony Csongor szerint a párt cserbenhagyta az elszakított területeken élő magyarokat, és nem elég revizionista.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
