A 195 ország és 15 terület szabadságfokát értékelő dokumentum szerint 61 ország lett kevésbé szabad 2014-ben, miközben csak 31-ben javult a helyzet e téren. A terrorizmusnak pusztító hatása volt a Közel-Keleten és Nyugat-Afrikában, terrorcsoportok gyilkos támadásokat intéztek mind a biztonsági erők, mind civilek ellen, külföldieket ejtettek túszul, vallási kisebbségek tagjait ölték meg vagy tették rabszolgává.

Magyarország továbbra is a szabad kategóriában van, a polgári szabadságjogok terén megőrizte a tavalyi és tavalyelőtti 2-es osztályzatot, míg a politikai jogokat illetően egyet rontott, 2-est kapott a tavalyi 1-es, legjobb osztályzat után.

A dokumentum azzal indokolja a leminősítést, hogy a választási kampány kevés teret engedett a méltányos versenynek, nagyobb törvényhozási és más előnyöket adva a kormányzó pártnak. Idézték Orbán Viktor miniszterelnököt is, aki azt mondta, "egy demokráciának nem kell szükségképpen liberálisnak lennie".

Az FH értékelési rendszerében az országok a két osztályzat 1 és 2,5 közötti átlaga esetén minősülnek szabadnak.

Szíria, ahol a polgárháború a negyedik évébe lépett, és ahol az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet megvetette a lábát, a legrosszabb, 7-es osztályzatot kapta mind a politikai jogok, mint a polgári szabadságjogok tekintetében. Tunézia viszont, ahol tavaly demokratikus választásokat rendeztek egy új alkotmány alapján, pozitív kivételként az arab világ egyetlen szabadnak minősített országa lett.

A jelentésben szó van a Krím-félsziget orosz bekebelezéséről is. A Krím, amelyet most először értékeltek külön, nem szabad státusú lett, mivel a tatárokat és az orosz annektálás más ellenzőit megfosztották jogaiktól. Maga Oroszország is nem szabad minősítést kapott, Vlagyimir Putyin elnököt bírálatok érték az ellenzékre való lesújtás és a melegek becsmérlése miatt.

Az Egyesült Államokat illetően a dokumentum kitér a washingtoni szenátus jelentésére a terroristagyanús személyeknek a CIA általi kínzásáról a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, valamint a tavalyi tiltakozáshullámra amiatt, hogy rendőrök megöltek több fegyvertelen afroamerikaiat New Yorkban és Missouriban. Megjegyzi, hogy "ismételten elmaradt az ügyészi vádemelés a (halálesetekért) felelős rendőrök ellen".

Mindamellett az Egyesült Államok továbbra is a legjobb helyezettek között van a listán.

Latin-Amerikában a Freedom House elítélte Venezuelát kormányellenes tüntetők tömeges letartóztatásáért és a politikai foglyok számának növekedéséért. A jelentés megfogalmazása szerint az ország "a politikai és gazdasági rendellenességek iskolapéldája", ahol "a korrupció, a rossz kormányzás és az olajárcsökkenés mérgező elegye hiányokat, vágtató inflációt és növekvő elnyomást hozott magával".

Bírálta az FH Brazíliát és más latin-amerikai demokráciákat is, amiért "Venezuela romlására hallgatással reagáltak". Ugyancsak elítélt a jelentés egyes ázsiai demokráciákat, így Indiát és Indonéziát, mert nem ösztönözték Thaiföld visszatérését a polgári kormányzáshoz.

A dokumentum dicsérte az Oroszország ellen hozott szankciókat és az Iszlám Állam elleni, amerikai vezetésű koalíciót, de megállapította azt is, hogy "demokráciák vezetői versengenek Kína kegyeiért", és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt "erős kormányzóként és partnerként kezelik a terrorizmus elleni harcban", miközben mindkét ország lesújtott a politikai és civil jogokra.