A több ember életét kioltó gyilkosságok elkövetői többnyire 20-29 éve közöttiek, pszichésen zavart személyiségű férfiak, akiknek nincs munkahelyük, legfeljebb alkalmi munkákból élnek. Az emberöléseket döntően a lakóhelyükön követték el, tudatmódosító szer hatása alatt - és legtöbbször a gyilkosság végrehajtása után egy napon belül rendőrkézre is kerültek.

Bolyky Orsolya és Nagy László Tibor.az összes több ember sérelmére elkövetett gyilkosságot megvizsgálta, melyek ügyében 2000 és 2012 között született jogerős ítélet, vagy amelyben az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették. Összesen 217 ügyet elemeztek a nyomozati, az ügyészségi és a bírósági iratok alapján. Ezek 30 százalékában kettőnél is több sértett volt.

A Legfőbb Ügyészség adatai alapján 2005-ben 347, 2007-ben 332, két évvel később 304, 2011-ben 328, majd 2013-ban 264 emberölés történt Magyarországon. Ezeknek nem túl jelentős részét teszik ki a kutatásban megvizsgált ügyek; évi 14 és 39 között mozgott a számuk. A vizsgált időszaki eljárásoknak összesen 532 sértettje volt.

A bűntettek 7,4 százalékában nem tudták megállapítani, hogy ki követte el azokat, illetve, nem bírták bizonyítani a terheltek bűnösségét. Az ügyek 6 százalékában a tetteseket kóros elmeállapotuk miatt felmentették, a többi, 78,8 százalékot kitevő büntetőeljárásban jogerősen elítélték a vádlottakat.

Nagy László Tibor hangsúlyozta azt is, hogy a több emberen elkövetett emberölések tettesei többnyire pszichésen zavart személyiségűek Magyarországon, ami különösen igaz az öngyilkossággal végződő családirtásokra.

A kutatás eredményei számokban

A tettesek 56 százalékát az első emberöléstől számított 24 órán belül, ezen belül 31 százalékukat egy órán belül elfogták. Több mint 10 év elteltével 3 terhelt került rendőrkézre.

Az elkövetők 68 százaléka, a sértettek 79 százaléka azon a településen élt, ahol a cselekmény történt.

A sértettek 80 százaléka ismerte az elkövetőt, harmada egyenesen hozzátartozó volt.

A gyilkos eszköz 31 százalékban kés vagy bicska volt, 23 százalékban lőfegyver, 9 százalékban balta.

Az elkövetés motívumát az esetek 38 százalékában valamilyen elhúzódó konfliktus adta, 21 százaléka szituatív, főként az ittas elkövető és sértett közötti hirtelen konfrontáció, és csupán 15 százalékában nyereségvágy vezetett a gyilkossághoz. Az eljárások 11 százalékban nem lehetett állapítani a tettes indítékát.

A több emberen elkövetett emberölések sértettjei között a gyilkosságokhoz képest magas a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb korcsoportokhoz tartozók aránya: a 60 év felettieké 19 százalék, a fiatalkorúaké 17 százalék, ezen belül a gyermekkorú sértettek aránya 12 százalék. A sértettek 42 százaléka nő volt.

A több emberen elkövetett emberölések női elkövetőinek aránya 9 százalék, ami alacsonyabb, mint általában a női gyilkosok aránya. 2013-ban például az összes emberölés elkövetőjének 18 százalékát tették ki a nők.

Az elkövetők fele tudatmódosító szer hatása alatt állt a cselekmény elkövetésekor, többségüknél ez alkohol volt.

Az elkövetők kevesebb, mint egyharmadának volt állandó munkahelye.

Az elkövetők legnagyobb részénél személyiségzavart lehetetett kimutatni, amely azonban a büntetőjogi felelősségre vonást nem akadályozta, mivel képesek voltak cselekményük következményeinek felismerésére.

A bíróság elé került ügyekben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték a terheltek 30 százalékát, közülük tényleges életfogytiglanra 8 százalékát, 18 embert. A határozott tartamú szabadságvesztés büntetések 25 százaléka 10 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés volt, de előfordult az is, hogy csupán felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság, például azokban a kísérleti szakban maradt esetekben, ahol a vádlott az otthonát kerítésbe vezetett árammal próbálta védeni.

Féltékenység és a kiterjesztett öngyilkosság

A kutatás egyik részterületét alkották azok az esetek, amelyek során az elkövető a cselekménysorozat végén magával is végzett. Ezek többnyire úgynevezett családirtások, amelyeket a szakirodalom kiterjesztett öngyilkosságnak is nevez. Az összes, több ember sérelmére elkövetett emberölés 9 százaléka, 19 ügy sorolható ebbe a csoportba a vizsgált időszakban.

Ezekben az ügyekben a férfiak többségénél féltékenység volt a motívum, a három női tettest egyaránt az elkeseredettség mozgatta.

A tettesek többsége orvosi kezelés alatt állt és közülük többen éppen akkor szánták rá magukat a családirtásra, amikor kezelésük félbeszakadt. Az öngyilkossággal végződő leszámolás-sorozat elkövetése előtt megpróbálták jelezni környezetüknek válságos lelki állapotukat, és többnyire búcsúleveleikben is megírták, mi volt a gondjuk.