Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
Kiadott egy jelentést az Anthropic nevű amerikai vállalat, amelyben öt olyan esetet mutat be, amelyben a meg nem nevezett felhasználók vírusokkal, mérgekkel és egyéb kórokozókkal kapcsolatos kutatásokra használták a Claude modellt.
A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
Arrhenius néven mutatták be Svédországban Európa új szuperszámítógépét, amelyet a gyógyszerkutatástól a mesterséges intelligencia fejlesztéséig mindenre fel lehet használni.
A szingliségnek is lehetnek előnyei, például több lehetőségünk nyílhat új dolgokat kipróbálni és önállóbban alakítani az életünket. Nem mindegy azonban, hogyan tekintünk erre az élethelyzetre.
Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.
Az úgynevezett örök vegyi anyagok már a születés előtt bekerülhetnek a szervezetünkbe, és egy új kutatás szerint kapcsolatuk lehet a gyerekek későbbi bélrendszeri gyulladásával. De ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegséget okoznak.
Mintha csak egy sci-fibe csöppentünk volna: a fal, az asztal vagy akár az ajtó is érintőkijelzővé válhat. Pedig ez nem valami ködös elképzelés, egy új technika éppen ezt teszi lehetővé, ráadásul drága kiegészítők nélkül.
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.
A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.
A kutatók elővigyázatosságból azt tanácsolják a horgászoknak, hogy ne fogyasszanak olyan halat, amin elváltozás található.
Számos betegség jár szaglásvesztéssel, a tünettel a koronavírus-járvány óta a társadalom széles rétegei találkoztak, és van, aki azóta is szenved tőle. Új kezelések fejlesztéséhez vihet közelebb egy friss amerikai felfedezés.
Régóta ismert, hogy a maják rendkívül kifinomult tudományos gondolkodók voltak, eddig azonban egyetlen tudós nevét sem ismerhette a világ.
Az eredmények szerint a bőrbetegségek által okozott életminőség-romlás szignifikánsan együtt járt az alacsonyabb önértékeléssel, a negatívabb testképpel és a magasabb szorongásszinttel.
Amerikai kutatók a mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták át a prionokat olyan peptidek után, amelyekből potenciálisan antibiotikum készíthető.
Amerikai kutatók olyan keretrendszert fejlesztettek ki, ami jelentős mértékben javítja a komplex kémiai folyamatok szimulációját.
A tengerből emelték ki a teherszállító roncsait.
A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
Felemás képet mutat a hazai digitalizáció a KSH friss adatai alapján. Vannak olyan ágazatok, ahol nagyon előrehaladott a folyamat, míg máshol óriási a lemaradás. A keleti és nyugati megyék közötti különbség az otthonok internetében is kimutatható.
