Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tájékoztatása szerint a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével este hat órakor kezdődik a húsvéti vigília-szertartás, amelynek végén körmenetet tartanak.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza. A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi, aki új reményt ad az embernek.

A húsvéti igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és "visszatérnek a harangok", felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadásának története, amelynek felolvasása után szentbeszéd hangzik el - olvasható a közleményben.  Ezután a keresztkútnál vizet szentel a pap. Ha vannak keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben, ha felnőttek, a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban is, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Az egész hívő közösség is megújítja keresztségi fogadalmait: hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg - írták.

A szentmise után a hívek körmenetet tartanak, hogy az egész világ számára elvigyék az örömhírt: Krisztus Feltámadt - olvasható a közleményben