A kormánynak most a Der Spiegel cikke nem tetszik, amiben azt írják: a Fidesz és Orbán Viktor előszeretettel veszi át a jobbikos retorikát, miközben Vona Gáborék visszavettek a szélsőséges hangnemből, hogy szavazókat szerezzenek. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a cikk erős csúsztatásokat tartalmaz, a kormányt pedig nem kérdezték meg, ezért megteszik a szükséges lépéseket.
A kormányszóvivő szerint a német Der Spiegel hetilap portálján kedden megjelent, Vona Gábor Jobbik-elnökről szóló portréban "rosszindulatúan, tudatosan, ám egyúttal ellentmondásokkal teli formában próbálja összemosni" a magyar kormány, illetve a Fidesz és a Jobbik célkitűzéseit.
Az MTI-hez eljuttatott közleményben Kovács Zoltán kiemelte: "az erős csúsztatásokkal és hazugságokkal állításokkal fűszerezett írás – mintegy a brit The Guardian nyomdokaiban – állítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz már évek óta 'átveszi' a Jobbik programját". Hozzátette: a cikk az Európai Unió és tagállamai előtt álló egyik legfontosabb kérdés vitája előtt azt állítja, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívekben a bevándorlók és a menekültek ellen "uszítják" az embereket, "úgy, mint azt különben csak a szélsőjobboldal teszi". A lap továbbá beszámol arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kéri az emberek beleegyezését, hogy "kormánya 'bezárathassa' a menekülteket, 'kényszermunkára' kötelezze őket, és hogy minden további nélkül 'kitoloncolhassa' őket" – áll a közleményben.
A kormányszóvivő kijelentette: a lap nem tájékozódott megfelelően az érintett kérdésekben, a kormányt pedig "elmulasztotta megkérdezni". A Der Spiegelben megjelent "súlyos kijelentések és valótlanságok helyreigazítása érdekében" megteszik a szükséges lépéseket – tette hozzá.
A Spiegel Online-on megjelent, "Magyarország jobbosai: Kölyökkutyák milícia helyett" című cikkét Keno Verseck jegyzi, és a Jobbikról és Vona Gáborról ír és arról, hogy az Jobbik – stratégiát váltva –, inkább cukiságkampánnyal és szelidebb hangvétellel igyekszik építeni a szavazóbázisát, hogy 2018-ban kormánypárt lehessen, a Fidesz és Orbán Viktor pedig egyre inkább átveszi a Jobbik radikális szegénység- és kisebbségellenes szociálpolitikáját, de nem csak ezt, hanem a nacionalista, Európa-ellenes, soviniszta és idegenellenes retorikáját is.
Azt is írják, hogy a Jobbikot az "ötletlopás" nem izgatja különösebben, Vona Gábor szerint ez nem hihető stratégia Orbánék részéről.
A kormánynak többször akad gondja a külföldi sajtóval, legutóbb olvasói levelet küldött a Guardiannak a kormányszóvivő, az újság április 29-én megjelent, Magyar miniszterelnök: hozzuk vissza a halálbüntetést, és építsünk munkatáborokat a bevándorlóknak című cikkére reagálva, mely szerinte "egy sor súlyos pontatlanságot és torzítást tartalmaz". Kovács a Guardian április végi cikkének megjelenése után közölte, hogy számon kéri a lapot, a Guardian azonban közölte, kitartanak az írás mellett.
Márciusban a Financial Times nem volt hajlandó helyreigazítást közölni a magyar kormány kérésére a paksi beruházás blokkolásával kapcsolatban, ezért a kormány közölte: bepereli a lapot. Arról azóta nem érkezett hír, hogy ezt megtették-e.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
