szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság javaslatai alapján – írja a kormányközeli Alapjogokért Központ, csakhogy ez nem igaz.

A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ szerint jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság migrációs javaslata alapján.

Az Európai Bizottság 20 ezer menekült befogadását irányozta elő a következő két évben, vagyis 2017-ig, az uniós szolidaritásvállalás miatt pedig úgy akarják irányítani a menekülteket, hogy minden tagállam a gazdasági erejéhez mérten vegye ki a részét a menekültek befogadásából.

AFP / Alfonso Di Vicenzo

Az Európa Bizottság tervezete szerint ennek értelmében Magyarországra a befogadandó 20 ezer menekült mindössze 1,53 százaléka jutna, vagyis összesen 307 menekültet kellene ellátni.

A kormányközeli intézet azonban - amelynek véleménye talán nem független attól, hogy Orbán Viktor eleve a kvótarendszer ellen foglalt állást – úgy számolt, hogy Magyarországnak az Európába érkező össz-menekültszámból kellene 1,53 százalékot befogadnia, és szerintük ez 3000 fő.

Van egy másik kvóta is, a tagországok között szétterítenék magukat a menekültügyi kérelmeket is, amelyből Magyarországra például tavaly 43 ezer érkezett. Ahogyan a Mandiner szerzője rámutat, ebben az esetben 1,79 százalékot kellene vállalnia Magyarországnak, amely viszont ebben az esetben 11 ezer menedékkérelmet jelent, amely lényegében a negyede a tavalyi menedékkérelmeknek.

Az Alapjogokért Központ kiegészítése
A tanulmányt jegyző Alapjogokért Központ szerint a Mandiner hamis színben tüntette a tényeket. 

 

Azok a számok és kvóták, amelyekkel az Európai Bizottság javaslata kalkulál, valójában nem csak egyszerűen azokról szól, akik harmadik országokból érkezőkként valamelyik tagállamban menekültügyi kérelmet nyújtanak be, hanem olyan személyekről, akik nagy valószínűséggel jogosultak a nemzetközi védelemre, tehát a menekültstátuszuk elismerésére.
 
A tanulmány szerzőjének értelmezésemben  a Bizottság valóban két külön mechanizmust javasol: az egyik egy "relocation mechanism" (áthelyezési mechanizmus), a másik egy "resettlement mechanism" (letelepítési mechanizmus). Az elsőnél a Magyarországra jutó kulcs ~1,8 százalék, a másodiknál ~1,5 százalék.
 
Az áthelyezési mechanizmus a Bizottság dokumentumai alapján azokra a menekültstátusz-kérelmet előterjesztő személyekre vonatkozna, akik már az EU területén vannak. A letelepítési mechanizmus "próbaprojektje" pedig egyelőre 20 ezer olyan kérelmezőre, akik majd érkeznek valamelyik EU-s tagállamba a jövőben.
 
Mivel ez csak egy bizottsági javaslat, ezért mi nem "kell befogadni" kifejezést használták, hanem szándékosan "kellene", illetve "kellett volna" kifejezéseket, tekintettel arra, hogy ennek még semmilyen jogi kötőereje nincs. De ha a tervek szerint megvalósulna, akkor pl. 2014-es adatokból kiindulva nem a 625 ezer EU-s összkérelmezői létszámból érdemes kiindulni, hanem abból a 185 ezerből, akik meg is kapták a menekültstátuszt - tekintettel arra, hogy a Bizottság nem egyszerűen kérelmezőkről, hanem nemzetközi védelemre nyilvánvalóan rászorulókról beszél.
 
Ezekből kiindulva például ha az említett eljárásokat már 2014-ben is alkalmazni kellett volna és azt mondjuk, hogy 185 ezer olyan kérelmező érkezett az EU-ba, aki meg is kapta a menekültstátuszt (tehát nyilvánvalóan jogosult volt nemzetközi védelemre), akkor az áthelyezési mechanizmus alapján - feltételezve, hogy a Bizottság javaslata alapján valóra válna az ún. "mandatory and automatically-triggered relocation system" - Magyarországnak a nemzetközi védelemre jogosult 185 ezer fő 1,8 százalékát, azaz kb. 3300 főt kellett volna befogadnia - írták.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!