A fizikus Sheldon Cooper az Agymenők című népszerű sorozatban folyton azon viccelődik, hogy a geológia milyen unalmas tudomány. Meg tudja védeni?
Valóban van egy XIX. századi hangulata a kifejezésnek, sokan azt gondolják, csak ásványokat címkézünk fel, pedig ez nagy tévedés. A XX. században forradalom zajlott le a geológiában a lemeztektonika megjelenésével. De
magamat inkább geokémikusnak tartom, mert pontosabb: rengeteg a kémiával, sőt a biológiával és fizikával közös határterület, és én is ezekkel foglalkozom.
Most azokkal a baktériumokkal, amelyek mágneses kristályokat növesztenek a sejtjükben.

Ennek vajon mi a gyakorlati haszna?
Egyelőre semmi, az alapkutatások haszna nem mindig látható. De az ember is növeszt szervetlen kristályokat, a csontokat és a fogakat alkotó kalcium-foszfátot, apatitot. Hogy ez a bioásvány-képződés miképp történik, illetve hogyan lehet befolyásolni a folyamatot, az emberen nem tudjuk vizsgálni, de baktériumok esetében igen. Hiszen azoknak a genomjában tudunk matatni.
Csak azért kérdezem, mert korábban azt mondta, azért váltott a szulfidásványokról, mert olyan témával akart foglalkozni, ami a társadalom számára fontos. Így jöttek a mágneses baktériumok?