Egyre nagyobb visszhangot vernek a magyar igazságügy-miniszter Berlinben elhangzott szavai. Trócsányi László a német kormánnyal tárgyalt, és azt mondta, hogy a 800 ezer magyar roma felzárkóztatása miatt belső feszültséget okozna, ha nagy számú menekültről is gondoskodnia kéne Magyarországnak. Azaz, hogy a romák miatt nem tudunk nagy számú menekültet befogadni.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az EU-nak 20 ezer menekültet kellene befogadnia, amiből 307 jutna Magyarországra. Az előzetes kvótákat a tagországok GDP-je, népessége, az aktuális munkanélküliségi ráta, valamint a korábban befogadott menekültek száma alapján határozták meg – ez Magyarország esetében abszolút értékben aligha tűnik „nagy számnak”.

Trócsányi László Lázár Jánossal

MTI / Kovács Tamás

Mint ahogy a HVG e heti száma is ír róla, tavaly valamivel több mint 42 ezer menedékkérelem érkezett a hazai hatósághoz, de csak az elindított ügyek 13 százalékában született döntés. (Az EU-s átlag 57 százalék.) Ennek legfőbb magyarázata, hogy a menedékkérők az eljárásuk vége előtt továbbállnak Nyugat-Európába. Ott ugyanis sokkal nagyobb esélyük van a kérelmük pozitív elbírálására: míg tavaly az 5455 elbírált kérelemből mindössze 510 főnél (az esetek 9 százalékában) született idehaza pozitív döntés, az uniós átlag itt is 45 százalék.

A kvóta szerint a hazai intézményrendszernek a jelenlegi 5,5 ezer helyett kétszer annyi eljárást kellene végigvinniük, és ehhez jönne még a közvetlenül áttelepített 307 fő – ami relatíve (az eddigi gyakorlathoz képest) valóban nagy növekedés. Igaz, a menedékkérők számának növekedése 2012-höz képest hússzorosára nőtt, miközben a költségek csak jóval kisebb mértékben nőttek vele együtt, mintegy két és félszeresével – tehát kiadás a kapacitásigények növekedésével nem arányosan emelkedett.

Prioritás

Azt, hogy a kormány kijátssza a romakártyát, igazából semmi nem indokolta. Megkerestük kérdéseinkkel az Igazságügyi Minisztériumot, hogy arról tudakozódjunk, milyen feszültségre gondolt Trócsányi László? Kiben okozna feszültséget a menekültek befogadása: a romákban vagy a többségi társadalomban? Ha a kormány kudarctörténetnek látja a közös EU-s menekültügyet. miért nem utasítja el az EU-s irányelvek átvételét (erre joga van az ún. opt-out eljárás keretein belül, ezt az utat követi Dánia és Nagy-Britannia is)? Talán azért, mert akkor elesnénk a vonatkozó EU-s forrásoktól? 2013-14-ben a Bevándorlási és Állampolgárságügyi Hivatal (BÁH) 2,2 milliárd forintot hívott le az EU-tól. Kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek az EU-s források mennyire kapcsolódnak össze a roma felzárkóztatási pénzekkel.

AZ IM válaszolt is a levelünkre, a kérdéseinkre már kevésbé. "Magyarország tiszteletben tartja és teljesíti a menekültügyi nemzetközi kötelezettségvállalásait, így különösen a dublini és a genfi konvenciókat. Magyarország számára a magyar roma közösség felzárkóztatása elsőrendű feladat, erkölcsi kötelesség. Éppen ezért kezdeményezte a kormány hazánk soros uniós elnöksége alatt a Roma Keretstratégia elfogadását, amely 12 millió roma felzárkóztatását állítja a középpontba. Ezt a törekvést siker koronázta, és a kormányzat továbbra is kiáll amellett, hogy ennek az ügynek prioritásnak kell lennie. A magyar kormány természetesen különbséget tesz a politikai üldözöttek, menekültek, és a gazdasági bevándorlók között."

De akkor mi történt Miskolcon?

A magyar állam Miskolc városában nemrég gyorsított eljárásban bontotta fel a szociális bérlakások bérleti szerződéseit, és állította kész helyzet elé romák tömegeit: vagy elköltöznek Miskolcról, vagy az utcára kerülnek, elvesztik gyerekeiket. A gyakorlatot, mely szerint csak akkor kaphatnak otthonteremtési segélyt az érintettek, ha elköltöznek a városból, a Kúria nemrég törvénytelennek minősítette.

A város intézkedései miatt újabb roma kivándorlási hullám indult Kanadában, aminek köszönhetően turista vagy kutatási céllal kiutazó, az utazási feltételeknek lényegében megfelelő magyaroktól tagadta meg a kanadai állam a beutazást – elégtelen ellenőrzés után, előítéletektől vezérelve. Ezen roma honfitársaink esetében a magyar állam a kanadai államra mutogatott. "Az állampolgáraink érdekeit szem előtt tartó egyeztetések eredménye a vízummentes beutazás kölcsönössé válása. A párbeszéd legutóbbi állomásaként Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter márciusban Ottawában, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a NATO múlt heti antalyai külügyminiszteri találkozóján vetették fel a témát kanadai tárgyalópartnereiknek" – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Azt, hogy előálltak-e konkrét javaslattal, kifogásolták-e a gyakorlatot, azonban a hvg.hu-val nem közölték.

A magyar kormány különbséget tesz politikai üldözöttek, menekültek és gazdasági bevándorlók közt. Tavaly 6800 szír állampolgár érkezett Magyarországra, tekinthetjük őket menekülteknek, hisz polgárháborús országból menekülnek – bármilyen pénzt megadnak az embercsempészeknek, hogy egy normálisabb világba vigyék őket a pokolból. Ehhez képest tavaly 410 ember kapott menekültstátuszt Magyarországon, ami még akkor is kevés, ha tudjuk, a legtöbb menedékkérő továbbutazik Nyugat-Európa felé.