Anyagi támogatást kaphatnak a II. világháborúban elesett katonák özvegyei és árvái, ha a parlament elfogadja kormánypárti képviselők erre vonatkozó indítványát, amelyet szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek.
A fideszes Lázár János múlt héten közölte, hogy kárpótlást kezdeményeznek annak a ma még élő 17-18 ezer II. világháborús magyar hadiárvának és hadiözvegynek – köztük, kérelem alapján, határon túl élőknek is –, akiket 1949-ben az akkori államhatalom megfosztott ettől a minősítéstől.
Ők a tervek szerint havi 8000-8500 forintos nyugdíjkiegészítést kapnának a magyar államtól.
Lázár János szerdán frakciótársaival, L. Simon Lászlóval, Kovács Zoltánnal és Vargha Tamással, valamint a KDNP-s Rétvári Bencével terjesztette be a javaslatot, amelynek indoklásában az áll: az Országgyűlésnek feladata, hogy a II. világborúban elesett, eltűnt és hadifogságban elhunyt katonák özvegyeinek és árváinak anyagi támogatást nyújtson.
A törvény a tervek szerint a kihirdetése utáni napon lép majd hatályba.
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
A miniszterelnök elsősorban Ukrajna ellen hangolt a péntek reggeli rádióinterjúban.
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
