Gyurcsány Ferenc szerint emberiességi, keresztényi és európai uniós tagországi kötelessége Magyarországnak, hogy befogadja azt a rá jutó "hétszáz menekültet", akiknek a befogadását kérte az unió az országtól. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a napokban 80 ezer ember zsúfolódott össze Olaszország és Görögország befogadóhelyein, és az unió kezdeményezte, hogy ennek a felét a többi tagország fogadja be, Magyarországra 700 ember jutna. Leszögezte: az országnak szolidárisnak kell lennie az unió két tagállama felé, hozzátéve, hogy hasonló helyzetben "mi is azt kérnénk, hogy segítsenek".

Hangsúlyozta: évente 700 milliárd forintot kap az ország a befizetésein túl az EU-tól, a kért 700 ember elhelyezését is az unió finanszírozná, így azt gondolja, hogy "teljesítenünk kell a kérést". Emellett az országnak emberiességi kötelezettségei is vannak a táborokban élő gyerekek és családok felé, a humanista álláspont szerint a gazdag felelős a szegényért - folytatta. Továbbá, "mivel mind a választópolgárok, mind a politikusok részéről sokan keresztény országként szeretnék látni Magyarországot", Gyurcsány Ferenc a keresztény álláspontra is hivatkozott. 

Kitért arra: sokan hivatkoznak az Egyesült Államok szigorú bevándorláspolitikájára, amely mellett azonban az ország évente 50 ezer embernek ad zöld kártyát "emberiességi megfontolásból". A volt miniszterelnök úgy vélte: Európa akkor tud megálljt parancsolni az egyre több bevándorlónak, ha "a tőle elvárható mértékig" befogadóként viselkedik. Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc a debreceni menekülttábor bezárásának kormányzati tervét úgy kommentálta: mivel a menekültügyi eljárás idejére mindenképpen el kell helyezni valahol a menedékkérőt, "egy tábort be lehet zárni, de akkor másikat kell nyitni".

Az Altus is szóba került

A pártelnököt kérdezték cége, az Altus Zrt. vezette konzorcium által elnyert európai uniós megbízásról is. Hangsúlyozta, hogy minden olyan szabályt támogat, amely megakadályozza, hogy mindazok, akik közelében vannak a döntéshozatalnak, "azok végül kedvezményezettjei is legyenek ennek". Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánya idején hoztak olyan szabályt, amely szerint "a kormány és az állam érdekkörében eldőlő uniós és magyar forrásokra kormánytagok, parlamenti képviselők nem pályázhattak", ezt azonban 2010-ben eltörölte az Orbán-kormány. Felidézte, hogy a DK a múlt héten kezdeményezte, hogy állítsák vissza ezt a szabályt.

A pártelnök párhuzamot vont az Altus elleni kormányzati fellépés és a Haza és Haladás Alapítvány, valamint az Ökotárs és a norvég alap ellen "indított támadás" között, hozzáfűzve: ez a kormány nem tudja elviselni, hogy tőle független források érkeznek a magyar közéletbe. Hangsúlyozta, hogy pártját mind az Állami Számvevőszék, mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeresen ellenőrizni - mint minden pártot -, de rendkívüli vizsgálatnak is "áll elébe", saját adóbevallását illetően is.

Szólt arról is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten beszámolt arról: levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki beismerte, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát. Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a levelet nem hozták nyilvánosságra, annak tartalmáról "csak Lázár János szavait ismerjük".