Deutsch Tamás szerint az InternetKon kérdőívére érkezett válaszok alapján nem látható, hogy elsöprő többsége lenne az internetezéssel kapcsolatos áfacsökkentésnek, ahogy a netsemlegesség kikötésének sem, annak viszont igen, hogy minden település legalább egy-egy középületében és közterén legyen ingyenes, szélessávú wifi-kapcsolat.
Egy hónap alatt közel tízezren töltötték ki az InternetKon kérdőívét – jelezte az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos egy csütörtöki budapesti konferencián. Deutsch Tamás az ötödik alkalommal megrendezett Információs Társadalom Parlamentje "Digitális Transzformáció" című konferencián elmondta: a konzultáció lezárultát követő fél-egy évben születnek meg azok a döntések, amelyek eredményeként "valósággá válik a digitális fejlesztés Magyarországon".
Egyben jelezte: a feltett húsz kérdés közül több, mint egy tucatban korántsem esik egybe az állásfoglalók véleménye a szakmai szereplők korábbi várakozásaival. Példaként említette, hogy a várt többség helyett csupán a válaszadók 34 százaléka töltötte ki a kérdéssort a Facebook-profilján keresztül, 30 százalék az ügyfélkaput, 36 pedig a konzultáció honlapján keresztüli belépés lehetőségét választotta.
Szavai szerint a válaszok alapján nem látható, hogy elsöprő többsége lenne az internetezéssel kapcsolatos áfacsökkentésnek, ahogy a netsemlegesség kikötésének sem, annak viszont igen, hogy minden település legalább egy-egy középületében és közterén legyen ingyenes, szélessávú wifi-kapcsolat.
Széles és jelentős támogatottságot élvez a szociálisan rászorulók kedvezményes internet-alapcsomagjának gondolata, ugyanakkor a válaszadók körében nem népszerű az az elgondolás, hogy ehhez a digitális kompetenciákat fejlesztő képzésen kelljen részt venniük az érintetteknek.
Deutsch Tamás megjegyezte: a konzultáció résztvevői egyértelműen pártolják, hogy az állam támogassa a szélessávú internethálózat fejlesztését, valamint azt, hogy ebben érdemi szerepet kapjanak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások. Egyértelmű és határozott támogatást kapott az a felvetés is, hogy a kormányzat pártolja a hazai startup cégeket, valamint, hogy az állam kötelezze el magát a nyílt forráskódú szoftverek felhasználása mellett.
A köznyelvben "Google-adóként" ismert felvetésről a miniszterelnöki biztos megjegyezte: a válaszok alapján az a világos kép bontakozott ki, hogy fontos az uniós szintű szabályozás, de a résztvevők üdvösnek látnák, ha a kormány saját hatáskörben lépve "bevonja ezeket a cégeket a magyarországi értékes digitális tartalmak finanszírozásába".
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
