A nagy kaliberű vesztegetők nem, legfeljebb a kisstílűek esnek el a magyar igazságszolgáltatásban.Több mint 270 korrupciós ügyet vizsgáltak meg az Országos Kriminológiai Intézet kutatói.
A magyar hatóságok elé került tipikus vesztegető 26 és 55 év közötti férfi, jellemzően házas vagy élettársi kapcsolatban él és büntetlen előéletű – írja a Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében címet viselő tanulmány, melyet 272 elítélt ügyének vizsgálatát követően állítottak össze az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatói, Kerezsi Klára, Inzelt Éva és Lévay Miklós. A „tipikus” vesztegető többsége középfokú végzettségű (57,7 százalék), vagyis érettségizett vagy legalább szakiskolát végzett.
A kutatás igazolta, hogy a hivatalos statisztikákból nem lehet megismerni a korrupciós bűntettek valós mértékét, illetve a hazai büntető igazságszolgáltatás csak a kisstílű korrupciós ügyek kezelésére képes. Az esetek 64,3 százalékában ugyanis a jogtalan előny mértéke nem haladta meg a 200 ezer forintot. 64 ügyben az előny mértéke 22 ezernél kevesebb volt és csak 13 alkalommal volt magasabb egymillió forintnál. Ezek közül 2 esetben öt és tízmillió között volt a kenőpénz.
Az elítéltek többsége – 248-an – magyar állampolgár volt. A külföldiek megoszlása: hat román, négy kínai, három-három török és ukrán, két-két horvát és szlovák, egy albán, egy szlovén és egy szír. A tettesek legfőbb célja anyagi gyarapodás, büntetés hatósági/szabálysértési eljárás elkerülése, valamint jogosulatlan tb-juttatás megszerzése volt.
| Milyen ügyek kerültek elő? |
Egy kamionsofőr pénzt (10-50 euró) ajánl fel a pénzügyőrnek, hogy a fuvarozási engedélyek hiányosságai miatt ne járjon el. Egy határőrt meg akarnak vesztegetni 300 euróval, hogy beutazási tilalom alatt álló embert engedjen be az országba. Az elkövető ittasan és jogosítvány nélkül vezet, és pénzt ajánl (20 ezer vagy 40 ezer forint) a rendőrnek, hogy elengedje. Egy rendőr ajánlkozik, ha kap ötezer forintot, akkor nem veszi észre, hogy nem volt becsatolva a biztonsági öv. Az ilyen és ehhez hasonló jogtalan előny szerzésére irányuló esetek az összes esetszám 84 százalékát tették ki. A legfurcsább ügy a kutatás során az volt, amikor az ittas vezetést egy hatezer forint értékű birkával próbálták elsimítani. |
A korrupciós bűncselekmények látenciája nagyon magas. Az elmúlt 23 évben az ismertté vált korrupciós bűnügyek száma évente csupán 330 és 963 között mozgott, ami az összes ismertté vált bűncselekményhez képest csak ezrelékben mérhető.
Mivel a kisstílű ügyek mögötti társadalmi konszenzus fennáll, a büntetőjog eszközével nehéz ezek ellen küzdeni. A korrupció elkövetéséhez – mint megállapították – az alacsony köztisztviselői fizetések is hozzájárultak. A tanulmány szerint a nagy kaliberű korrupciós ügyekkel szemben a belső és külső ellenőrzési mechanizmusok erősítésével kell felvenni a harcot (például az Állami Számvevőszéknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál és a Közbeszerzések Tanácsánál). A napvilágra került ügyeket azért kell vizsgálni – tették hozzá –, hogy segítsék a korrupcióellenes stratégia megalkotását.
A korrupcióellenes feladatokat tavaly november óta a kormányzati szervek közül a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) Korrupció-megelőzési Főosztálya látja el. Az NVSZ által megalkotott új korrupcióellenes stratégiát véleményezték ugyan civil szervezetek, többek között a Transparency International (TI), de aztán a civil meglátások nem kerültek be az anyagba.
"Véleményünk lényege az volt, hogy a kormány kicsit sem vet számot a saját felelősségével a korrupció elleni küzdelemben. Örömmel vettük ugyan, hogy a tervezetbe bekerültek előremutató részek, mint a vagyonnyilatkozatokkal és a közérdekű bejelentéssel kapcsolatos új szabályok. Például a hamis vagyonnyilatkozat-tétel bűncselekmény lett volna, de ezek aztán ez és ehhez hasonlók nem maradtak a jogszabályi szövegben. Így nem sok értelme volt annak, hogy részt vettünk az anyag értékelésében" – mondta Martin József Péter, aki hangsúlyozta, hogy a magyar állami intézmények a bíróságokat kivéve, ma nem tekinthetők függetlennek és részrehajlásmentesnek, és amíg ezek függetlensége nem áll helyre, addig nehéz felvenni a harcot a korrupcióval.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
