Ha a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy – elsősorban mesterképzésekben – felvételi vizsgát írnak elő, akkor azt a pótfelvételi hirdetményben jelzik és közlik annak időpontját is. Az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívólevelet általában nem küldenek – írták.

A tájékoztató rögzíti, hogy a pótfelvételi keretében meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 23-án meghatározottnál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

A ponthatárokat előreláthatólag augusztus 26-án hirdetik ki, ekkor dől el, ki került be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetése után a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal. Palkovics László felsőoktatási államtitkár a ponthatárok kihirdetése után tartott sajtótájékoztatón elmondta, felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan képzésre 6400, mesterképzésre 14 ezer hallgatót vettek fel. Az összesen felvett 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami ösztöndíjjal támogatott helyre.

Kitért arra is: az alapképzésbe bekerült hallgatók 17 százalékát műszaki, 16,3 százalékát gazdaságtudományi, 8,7 százalékát bölcsészettudományi, 8,6 százalékát informatikai, 5,6 százalékát jogi képzésre vették fel, pedagógusképzésre 11,3 százalékot, orvos- és egészségtudományra pedig 8,4 százalékot.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár ismertette: tavaly az állami ösztöndíjjal támogatott nappali alap- és osztatlan képzésekre 32 ezren, idén a 72 ezer jelentkezőből 31 ezren kerültek be.