Aki az utóbbi hetekben a budapesti tömegközlekedés alkalmatosságaival próbált eljutni A-ból B-be, azt tapasztalhatta, hogy merőben különböző hőmérsékleti viszonyok tapasztalhatók az egyes járatokon. A Combino villamosokon például jó idő van, és az új metrószerelvényeken utazva is simán a szellős tengerparton érezhetjük magunkat némi képzelőerő és egy sópipa segítségével.

Ellenben a buszokkal van egy kis gond. Némelyiken, bár klímával felszerelt járműről van szó, ergo az ablakok nem, vagy csak alig nyithatóak, nem megy a légkondi. Vagy ha megy, nem lehet érezni. Az illetékesek szerint ez fontos különbség, még ha a hőguta szélén álló utasok ezt a különbségtételt vélhetően nem képesek megtenni. Mindenesetre a BKK sajtóosztálya megnyugtatásunkra elmondta, hogy a mostanit megelőző hőhullám idején nem lett több utas rosszul, mint máskor. Más, nyithatatlan ablakú buszokon viszont megy a klíma, s a probléma pont az ellenkező: dérré fagy a testünkön az izzadtság.

MTI / Balogh Zoltán

De ezzel még nincs vége: bizonyos buszokon konkrétan fűtenek. Egy igen pozitív szemléletű utas szerint amúgy ez jó, mert így leszállás után kifejezetten kellemesnek érződik a 40 fokos utca. Megkérdeztük a dologról a BKK-t, akik határozottan állítják, nem megy a fűtés, csak arról van szó, hogy a „fűtőtestekhez vezető csövek egyes típusoknál a kipufogórendszer üzemszerűen felhevülő egységeihez közel futnak, így termikus kölcsönhatás révén vezetik a meleget az utastérbe, azt az érzetet keltve, hogy a fűtés be van kapcsolva”. Szóval nem fűtik a buszt, csak úgy érezzük, mintha. Micsoda különbség.

Fűtenek, nehogy lerobbanjanak

A budapesti tömegközlekedés belső viszonyait jól ismerő forrásunk szerint az ok néha prózaibb: be kell fűteni a buszokat, különben felforr a hűtővíz és lerobban a jármű. Azt kell mérlegelnie a busztársaságoknak, hogy a jármű forgalomban tartása, vagy kivétele okoz-e nagyobb kárt – magyarázza a szakértő, hozzátéve, hogy jobb esetben „csak” öt-tíz percig kell fűteni a buszt, de egyes járművek már annyira rossz állapotban vannak, hogy szinte egész nap fűteni kell őket, nehogy lerobbanjanak – az utasok viszont felrobbannak.

Ez a sajátos probléma főleg a régi buszoknál jelentkezik, amelyeknek megvan az a – jelen körülmények között kiemelten értékes – tulajdonsága, hogy ki lehet rajtuk nyitni az ablakot. Így a fűtés, vagy a fűtésnek tűnő csőmelegedés már nem is olyan zavaró, feltéve, hogy a szebb napokat látott jármű nem kerül gigantikus dugóba, hogy aztán fél kilométer per órás „sebesség” mellett sous-vide-olja az utasokat.

Szerelés helyett fűtés

Túry Gergely

Forrásunk szerint egyébként arra sincs garancia, hogy a klímával felszerelt buszokon valóban megy a légkondi: miután a buszvezetők fizetésük egy részét annak függvényében kapják, hogy mennyi üzemanyagot sikerül megspórolniuk (a BKV járművezetői havi 10-15 ezer forintot, a magánvállalkozók sofőrjei ennél magasabb összeget kaphatnak, 30 000 és 100 000 forint közötti megtakarítási lehetőségről is hallottunk), elképzelhető, hogy szándékosan nem kapcsolják be a klímát.

Ennek ellentmond, hogy 25 fok felett a klímahasználat egyrészt kötelező, másrészt indokolt többletköltség: a BKK elszámolja a pluszkiadást a buszokat szolgáltató cégnek. A kérdés csak az, hogy a bónuszból a sofőrök is részesülnek-e. Többektől hallottunk olyan történeteket, melyek szerint egyes szolgáltatók nem kalkulálják be a sofőrök fizetésébe a klímahasználattal járó pluszköltséget, ezzel lényegében arra kényszerítve a buszvezetőket, hogy hőségriadó ide vagy oda, ne kapcsolják be a légkondit.

„Én nem is próbálok spórolni”

Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak minderről a járművezetők: a megkérdezett sofőrök mindegyike azt mondta, hogy használja a klímát, már amennyiben működik. Sokszor azonban nem működik. Ilyenkor szólnak a központnak, de mivel minden nap más buszt kell vezetniük, fogalmuk sincs, megjavítják-e a szerkezetet. Elmondásuk szerint az is gond, hogy sok járművön elromlott a műszer, ami méri a megtakarítást, így pedig fogalmuk sincs, miért annyi a fizetésük, amennyi. Miután a sofőrök havi bére rengeteg dolog függvénye – milyen buszt vezet, milyen napszakban, milyen útvonalon, mennyit spórolt stb. – lényegében követhetetlen, miért annyit kapnak, amennyit. „A fizetési papír épp olyan érthetetlen, mint a villanyszámla – mondja egyikük. – Szentül meg vagyok róla győződve, hogy a fizetésemnek semmihez sincs semmi köze. Úgyhogy én már nem is próbálok spórolni. Annyit keresek, mintha a McDonald’s-ban takarítanék, csak itt egy hangyányit nagyobb a felelősség.”

Bármilyen alacsony is a fizetésük, a sofőröknek azért sem éri meg a klímán spórolni, mert a BKK rendszeresen ellenőrzi a buszokat – „az Ellenőrzési Csoport munkatársai kiemelten ellenőrzik a klímaberendezéseket, valamint az utastérben mérhető hőmérsékleti értékeket” – tudtuk meg a BKK sajtóosztályától. Ha egy buszon azt találják, hogy nem megy a légkondi, akkor kötbér fizetésére kötelezik a szolgáltatót, aki a büntetést a sofőr fizetéséből vonja le, amennyiben nem a klíma meghibásodásról volt szó. Forrásunk szerint ugyanakkor nem sok ellenőr dolgozik (összesen 16 emberről van szó, miközben 1300 busz közlekedik a városban) és azokat is arcról ismeri minden sofőr.

Szóval nem tudni, miért nem megy a klíma, ha nem megy, csak az a biztos, hogy gyakran lehet úgy érezni, hogy nem megy. Mondjuk, amikor az ember ötven fokban döcög a városban és kínjában azzal szórakoztatja magát, hogy Rorschach-tesztként tekint az utastársai öltözékén megjelenő izzadságfoltokra, akkor annyira nem érdekli, épp műszaki hibáról vagy emberi mulasztásról van-e szó. Mindenesetre, ha valaki őrületes meleggel találkozik valamely járművön, érdemes felírnia annak a rendszámát, majd értesítenie a BKK-t a problémáról.

Mint azt a BKK-tól megtudtuk, jelenleg a Budapesten közlekedő buszok kétharmadában van klíma, július elején állítottak forgalomba 29 vadiúj buszt, és ha minden jól megy, pár éven belül az összes jármű fel lesz szerelve hűtési rendszerrel. Csak remélni tudjuk, hogy azok működni is fognak, be is kapcsolják őket, és mindezek mellett még fűteni sem fognak a nyár közepén.