A Belügyminisztérium (BM) megkezdte a fegyveres biztonsági őrök toborzását az új menekülttáborok őrzésére, és az első információk szerint akad szép számmal jelentkező az állásokra. 1358 fegyveres őr mellett 191 új rendőr felvételére is felhatalmazást kapott a BM, ők őrzik majd az újonnan épülő menekülttáborokat.

A helyiek közül sokan tiltakoznak a jelenleg is működő és a tervezett táborok környékén - Martonfán félpályás útlezárással titkaoztak a helyiek -, az ő megnyugtatásukra alkalmas lehet a fegyveresek tömeges alkalmazása.

Dugig vannak a táborok

A körülbelül 1500 új fegyveresre azért lesz szükség, mert a jelenleg működő táborok nem bírják a további terhelést, az új táborokat viszont már zártak lesznek, tehát őrökre van szükség annak érdekében, hogy a menekültek ne hagyhassák el a telepet. 2012-ben egész évben 2157 menedékkérőt regisztráltak, 2013-ban 18 900-at, tavaly 42 777-et, idén csak az első félévben 66 788-at. 2015-ben már egy-egy hétvége alatt több menekültet fognak el a déli határon, mint 2012-ben egy egész év alatt.

Orbán Viktor májusban még azt ígérte, bezáratja a debreceni tábort, ám egyelőre erre nincs lehetőség, sőt, három új táborról is született kormányhatározat. Kiskunhalason "gyűjtő-elosztó központként" is működő befogadó állomás, a zalai Sormáson és a baranyai Martonfán pedig ideiglenes befogadóállomás épül, mindhárom nemzetgatdasági szempontból kiemelt projektként, magyarul rohamléptekben.

Az új táborok kapacitásairól mostanáig kevés információ jelent meg, de táboronként 500-1000 főről szólnak a híradások. Ez azt jelenti, hogy a többmilliárdos beruházásoknak köszönhetően minimum megduplázódik a tábori férőhelyek száma. Hogy mennyivel vannak többen jelenleg a táborokban a megengedettnél, arról eltérően vélekednek a helyi polgármesterek és a hivatalos statisztika. A vámosszabadi polgármester például arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy egyszerre 7-800 menedékkérő is van a falu széli táborban, a BM-statisztika ennek a töredékéről számol be. (Lásd az alábbi grafikont.)

Pisztolyos őrök

A fegyveres biztonsági őrök nem összekeverendők a vagyonőrökkel. Utóbbiak a magánbiztonsági ágazatban dolgoznak, őket hívjuk általában biztonsági őröknek. A fegyveres biztonsági őrség egy ettől eltérő szervezet, aminek tagjai közfeladatot ellátó személynek minősülnek a vagyonőröktől eltérően. A szervezet gyökerei még a Rákosi-korba vezetnek vissza: az eredetileg iparőrségnek nevezett testület az államszocializmusban a kiemelt jelentőségű gyárakat, üzemeket védte. Később több szervezeti átalakítás után kezdték őket fegyveres biztonsági őröknek nevezni, a működésüket szabályozó 1997-es BM-rendelet óta fő feladatukaz állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények őrzése.

Ilyen kiemelt létesítmények például a repterek, pályaudvarok, az országos forgalmú kikötők, és a duzzasztóművek is. Az állam működése szempontjából kiemelt létesítmények közé pedig az Országház mellet olyanok tartoznak, mint például az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság épülete. Valamint az MTI és a Magyar Nemzeti Bank épületein túl a paksi atomerőművet is a fegyveres biztonsági őrség védi. Ebbe a sorba kerültek most be a zárt befogadó állomások is.

A fegyveres őrök tehát közalkalmazottak, és lényegében a rendőrség alá tartoznak majd. A rendőrség ellenőrzi és felügyeli őket, utasításaikat jóváhagyják. Rendőrök végzik a felkészítésüket és továbbképzésüket, adják ki, illetve vonhatják vissza a hatósági szolgálati jelvényüket.

A fegyveres őröknek fegyverviselési engedély nélkül is jár szolgálati fegyver, viszont azt nem vihetik haza, csak szolgálatban viselhetik. Hogy pontosan milyen fegyvert, illetve más kényszerítő eszközöket kapnak majd a menekülttábori őrök, egyelőre nem tudni. Erről megkérdeztük a BM-et és az Országos Rendő-főkapitányságot is, amint megérkezik a válaszuk, kiegészítjük cikkünket.

A felvételi feltételek a fegyveres őröknél is ugyanolyan szigorúak, mint bármilyen más éles lőfegyvert viselő hatósági személy számára: elvárt a büntetlen előélet, a pszichológiai, illetve fizikai alkalmassági, a kifogásalan életvitel, és a szakmai-, jogi-, önvédelmi- és fegyverismeretekből letett vizsga is alapkövetelmény. Legalább középfokú iskolai végzettséget viszont csakis az őrség parancsnokától várának el, a többieknek elég lesz szakmunkás bizonyítványt felmutatni.

A menekültügyre átcsoportosított 22 milliárd forintból személyi juttatásokra (és az ezekkel járó munkaadói járulékokra és adókra) összesen 534 millió forint jut, ennek egy részét kapja meg a BM, hogy fedezhesse az újonnan felvett fegyveres őrök és rendőrök foglalkoztatását.

A helyiek tiltakoznak

A kormány kifejezetten lakott területen kívüli területeket keresett a menekülttáborok telepítésére, ám Kiskunhalas esetében ez nem jött össze. Azonban a helyi önkormányzatokkal, polgármesterekkel, lakossággal egyáltalán nem konzultáltak a táborokról. Ezért a helyiek ellenkeznek, a martonfaiak például sátortáborban tiltakoznak a kormány által kiszemelt volt honvédségi lőtéren, hogy ezzel demonstráljanak a "diktatórikus döntés" ellen.

A helyiek több okból is tartanak a táborokba érkező menekültektől. Lizákné Vajda Lívia, Vámosszabadi polgármestere nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire fél a lakosság: arról beszélt, hogy több bűncselekmény, verekedés is történt a menedékkérők miatt, de már a puszta jelenlétük is riadalmat kelt sokakban. A rendőrségi statisztikák nem igazolják a polgármester félelmét, mindenesetre rendőrörsöt, kamerarendszert és szép számú polgárőrséget is kapott az 1200 lelkes Győrhöz közeli alvófalu, hogy növeljék az emberek szubjektív biztonságérzetét.

Attól függetlenül, hogy nem járt bűnözési adatok emelkedésével, a menekülthullám több eset is borzolta a kedélyeket: a debreceni táborból kitörő migránsok esete ütőkártya lett a közbiztonságért aggódók kezében, legutóbb pedig egy fitneszmodell megverése váltott ki végletes indulatokat - amivel egyébként nem menekülteket, hanem itt tanuló afrikai orvostanhallgatókat gyanúsítanak. A menekülteket megverő és kirabló bűnözőktől, a szegedi magyar lány és félvér magyar fiú megverésén át, a déli határnál "járőröző" radikálisokig arra is vannak bizonyítékok, hogy a menedékkérőknek is lehet félnivalójuk.

Ugyanakkor a menekültügyi és jogvédő szervezetek sokat kritizálták a menedékkérők zárt intézményekben tartását. Szerintük semmi sem indokolja, hogy börtönt idéző körülmények között tartaná őket a kormány.