Áder János a beszédjében a rend és a biztonság értékeivel kapcsolata össze a Szent István-i eszmét és munkát a mai világgal. Az ember veleszületett tulajdosága a biztonság iránti vágy, kezdte Áder, a jó állam átlátható, kiszámítható és nélkülözhetetlen segítséget jelent életünkben. Szent István szeme előtt is ez a cél lebeghetett, s ez a cél időtállónak bizonyult. A magyar nép a történelem során nemegyszer érzhette úgy, hogy a pokol kapui nyíltak meg előtte. "Küzdelmeikben csakis saját magunkra számíthattunk". Ha elvették, kivívtuk függetlenségünket, visszaszereztük szabadságunkat.

A NATO-csatlakozás után joggal remélhettük, hogy nem kell külső ellenségtől tartanunk, folytatta a köztársasági elnök. Az együttműködés és biztonság eljövendő évtizedeiben reménykedhettünk, de a 2008-as gazdasági és az azt követő politikai válságok szertefoszlatták eme illúzióinkat. Ma a hidegháború réme fenyeget, recseg-ropog az euróövezet, új válságok jöttek. "Ki gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, hogy egy terrorista lator állam sakkban tarthatja a fél világot". Áder kitér persze a klímaváltozás veszélyeire is és a népvándorlásra is. Sőt, Áder a digitális univerzum sötét oldalainak nem várt támadásaira mint váratlan fejleményre is felhívja a figyelmet.

A biztonságot jelentő világot ma nem üszkös romokból kell felépíteni, de meg kell teremteni a 21. század biztonságos világát - hazánk valamennyi polgárának. Szakítani kell a közönnyel, mert mindenkinek van feladata, felelőssége.

A leendő tiszteknek (és mindenkinek) pedig azt kívánja, hogy olyan 21. századi polgári demokráciát teremtsenek, aminek alapelve "A haza minden előtt".