A nemrég kialakított menekültügyi tranzitzónák bezárásáról beszélt Tarlós István a TV2 reggeli műsorában. Budapest főpolgármestere azt mondta, nincs sok értelme a pályaudvarok mellett létrehozott „fakultatív szolgáltatásnak”, mivel beszűkültek a továbbutazás lehetőségei. A tranzitzónák létrehozásának másik oka az volt, hogy az emberek ne szóródjanak szét, de ez sem valósul meg. „Ezeket az embereket nem lehet tovább ellenőrizetlenül beengedni”, utalt még Tarlós arra, hogy a be nem azonosítható menedékkérők esetében sokszor nem tudni, valódi menekültekről lehet-e szó, vagy nem.

A menedékkérők utaztatása ma is törvényi előírás, azaz Szegedről, a regisztráció után különböző táborokba kerülnek. Már ha Szegeden működik a regisztráció, hisz augusztus 19-én, a négynapos hétvége előtt leállt a számítógépes rendszer, ezért a menedékkérőket regisztráció nélkül küldte fel az állam a fővárosba, és az őket segítő civileknek kellett őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hivatalába elkísérni, vagy feltenni őket az oda menő ingyenes buszokra.

Túry Gergely

Ez a másik gond: Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid segítő szervezet szóvivője még úgy emlékszik, hogy a tranzitzónák létesítése érdekében folytatott, a főváros, a szakhatóságok és a civilek közt zajlott tárgyalásokon még arról volt szó, a BÁH emberei kitelepülnek a tranzitzónákba, így az arra rászoruló menedékkérőknek nem kell elbotorkálni családostul, mindenestül a városszéli hivatalba. Ám ez a mai napig nem valósult meg. Sőt, nemsokára a BÁH irodája be is zár pár napra. (Mai hír, hogy az Unió megfontolja, menedékkérelmi elbírálásban segédkező uniós intézményt, ún. hot spotot telepít-e Görögország és Olaszország után Magyarországra is.)

Amúgy az lenne Zsohár szerint üdvös, ha egy nagy tranzitzóna alakulna ki a Nyugati pályaudvar mellett, a mostani megnagyobbításként. A Posta épülete mögötti területen jelenleg mosakodásra, mosásra van lehetőség, van orvosi ügyelet, természetesen van ivóvíz is, és az ide érkezők tanácsot is kaphatnak az ügyintézéshez, tolmács segít az eligazodásban. Alvásra azonban csak a földön vagy egyénileg szervezett sátrakban van lehetőség. A szabad ég alatt folyik minden, ha elered az eső, a Nyugati várótermeibe húzódhatnak be a menedékérők. A tranzitzónában gyakorlatilag napi 24 órában jelen vannak az aktivisták, itt rendezett viszonyok között lehet a menedékkérőkkel foglalkozni.

Túry Gergely

Jön a cunami

A kérdés nemcsak elméleti jelentőséggel bír: szerdára Magyarországra érkezik az a 7000 menedékkérő, akik a görög-macedón határon torlódtak fel a múlt heti részleges határzár, rendkívüli állapot következtében (egyes hírek szerint már most elérte a tömeg első hulláma az országot). Ők a Migration Aid-esek szerint a szegedi 2-3 napos őrizet után a hétvégén érnek fel Budapestre. Mind emberi erőforrásban, mind étel, ital, ruha és egyéb, materiális segítség terén rendkívüli helyzet alakulhat ki. Nagy kérdés, ekkora tömegben hogyan kerülnek fel Budapestre és/vagy a táborokba, miképp kapnak ellátást, még ha a leggyorsabban is felkerülnek a megfelelő vonatokra. Ezek az emberek Szeged és a Balkán után napok óta először kapnak majd lehetőséget fürdésre, mosásra – mindezt a most is túlterhelt Keleti, Nyugati és Déli pályaudvar tranzitjában.

A jelenlegi állás szerint az Európai Unió 2014 és 2020 között 85 millió eurós támogatásban részesíti Magyarországot menekültügyben, és ezen felül kaptunk még 8 millió eurót az idén. A helyzetre való tekintettel ez az összeg tovább nőhet.