Brüsszel gyorsított eljárásban dönt arról, hogy adjon-e pluszforrásokat a magyar kormánynak a menekültügy kezelésére.
Gyorsított eljárásban, a lehető legrövidebb idő alatt dönt az Európai Bizottság arról a magyar kérésről, hogy Brüsszel nyújtson rendkívüli segítséget Magyarországnak a migrációs válság kezeléséhez – közölte kedden a testület illetékes szóvivője. Natasha Bertaud elmondta, hogy Magyarország a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban előreláthatólag több mint 85 millió eurót kaphat erre a célra, a 8 millió eurós sürgősségi segítséget viszont ezen a kereten felül kell érteni.
"Magyarország könnyedén frontállammá válhat" – vélekedett Bertaud, kitérve arra, hogy Brüsszel egyelőre csak pénzügyi segítséget nyújt ezen a téren Magyarországnak, és a magyar hatóságok egyelőre nem is kértek más segítséget, így úgynevezett "hot spot" felállítását sem. Ezek létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson, és ki nem.
Ilyen hot spotokat a két frontországnak nevezett tagállamban állítanak fel az uniós hatóságok, Olaszországban és Görögországban. A magyar álláspont szerint Magyarország azért nem számít frontországnak, mert azok akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére. Natasha Bertaud arra is kitért, hogy Brüsszel kész segíteni, a hot spotok felállítása pedig viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető; Olaszországban már működik, és hamarosan Görögországban is dolgozni kezd egy ilyen uniós létesítmény.
A bizottság szóvivője arról is említést tett, hogy a brüsszeli testület három tagja is részt vesz majd a nyugat-balkáni migrációs helyzet kezelésével foglalkozó konferencián, Federica Mogherini alelnök, külügyi főképviselő, Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök és Johannes Hahn, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felel.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
