Komoly összefoglaló cikket közölt a magyarországi menekülthelyzet legújabb fejleményeiről a Politicón Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem szociológusa és külpolitikai szakértője, a magyarországi helyzet ismerője és a kormány gyakori kritikusa.

Scheppele fő állítása, hogy a menekültkrízis farvizén Orbán Viktor rendőrállamot épít ki Magyarországon – ennek megfelelően az írás címe is Orbán rendőrállama. A migránsok elleni "brutális fellépés" tovább sorvasztja a demokráciát Magyarországon – írja Scheppele, aki szerint az eddig látott szörnyű képeknél is rosszabbakra kell készülni.

Beszámolt arról, hogy az új törvénymódosítások értelmében a kormány a menekültválság kisebb fokozódására is válsághelyzetet hirdethet ki, amely akár az ország egész területére kiterjedhet, és kezdeti, féléves időtartama tetszőlegesen meghosszabbítható. Ez után részletezte az új rend menekültügyi szabályait, megemlítve azt is, hogy bár az EU-s jogszabályok alapján a menedéket kereső migránsok nem tarthatók őrizetben akaratuk ellenére, az új magyar törvények ezt is elrendezik azzal, hogy büntetőjogi kategóriává teszik az illegális határátlépést, illetve a határvédelmi kerítés megrongálását. Scheppele arról ír, hogy a menekülteket segítő civileknek is tartaniuk kell az új szabályoktól, amelyek nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják az embercsempészetet, és azok a taxisok is ezzel a gyanúsítással nézhetnek szembe, akik pénzért szállítják a menekülteket. Egyes civilek a szociológus szerint attól tartanak, hogy bűnszervezetben elkövetett embercsempészéssel vádolják majd őket, ha segítenek a migránsoknak a-ból b-be jutni.

A válsághelyzet nem csak a migránsok ellen irányul

Scheppele a cikkben arra figyelmeztet, hogy a szeptember 15-re tervezett válsághelyzet, amely "drákói hatalommal" ruházza fel a katonaságot és a rendőrséget (kutyák, gumilövedék, könnygáz és háló szabadon bevethető),

nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok szabadságjogainak korlátozására is felhatalmazza az erőszakszervezeteket.

A professzor beszámolt arról, hogy a törvényből végül kihúzták azt a passzust, amely lehetővé tette volna, hogy válsághelyzetben házkutatási parancs nélkül léphessen be bármelyik magyar otthonba a rendőrség, hogy menekülteket keressen. Ezt a szabálytervezetet még a kormánypárton belülről is kritizálták Scheppele szerint, de nem ezért húzták ki a törvényből, hanem azért, mert a rendőrségnek már előtte is megvolt erre a felhatalmazása. A Scheppele számára legrémisztőbb változtatás azonban életbe lépett szeptember 15-én: válsághelyzetben a rendőrség és a katonaság "erővel léphet fel" és "korlátozhatja a személyes szabadságot".

Ezeken a lényeges pontokon ráadásul homályosan fogalmaz a törvényszöveg – írta a Princeton szakértője. Nem fejti ki például, hogy miképpen lehet törvényesen korlátozni a civilek szabadságát. Az alaptörvény 54. cikke szerint válsághelyzetben csak a következő szabadságjogok maradnak érintetlenül: az emberi méltósághoz, az élethez való jog, illetve a kínzás tilalma. A többi szabadságjog kérdésessé válik az új magyar válsághelyzetben – írta Scheppele.

És mindez csak a kezdet

A szociológus kijelentette: a menekültügyi módosítások arra szolgálnak, hogy maximális mérlegelési jogkörrel ruházzák fel Orbán Viktor miniszterelnököt, aki ötéves regnálása óta "szinte diktátori hatalmat" szerzett, sorra felszámolva a demokratikus fékeket.

Hogy tartóssá tegye rendőrállamát, a kormány további törvényeket készített elő: így például azt, hogy arcképes adatbázist épít a magyar állampolgárokból, biometrikus azonosítóikat összekapcsolva az adott személyekkel. Emellett a kormány bejelentése szerint arra is készül, hogy "a fél országot" lefedő térfigyelőkamera-rendszert épít.

A "kormányzati Facebook-törvény", ahogy kritikusai nevezik,

része egy csomagnak, amely "felügyelet alatt álló államot" csinál Magyarországból.

Ugyanennek a csomagnak a része az is, amely előírja a telekommunikációs és internetszolgáltatóknak, hogy biztosítsanak hálózataikban belépési pontot a hatóságoknak, hogy lehallgathassák az állampolgárok üzeneteit. Arról nem szól a jogszabály, hogy mi igazolhatja ezeknek a lehallgatásoknak a jogszerűségét. Természetesen már most is van erre lehetősége az államnak, csak ennek érdekében a szolgáltatóhoz kell fordulnia: az új szabályozás viszont lehetővé teszi, hogy a kormány a cégek kihagyásával hatoljon be a rendszerbe. Ezeket a módosításokat ősszel fogadhatják el – írta Scheppele.

Az, hogy a magyar kormány semmibe veszi a menekültek jogait, előrevetíti, hogy figyelmen kívül hagyja a magyar állampolgárok jogait is. A magyar kormány arra használja a menekültkrízist, hogy válsághelyzetet vezessen be és felgyorsítsa azt a folyamatot, amelynek a végén Magyarországból "megfigyelt állam" lesz.

Miközben az EU intézményei szörnyülködtek, de nem cselekedtek, Orbán miniszterelnök "lopakodó diktatúrát" hozott lérte Magyarországon. Könnyen belátható, hogy a magyar kormány elhalványítja a demokratikus értékeket, az emberi jogokat és jogállamot – azokat a fogalmakat, amelyeken az európai közösség alapul.

Scheppele a cikk végén arra sürgeti az EU-s döntéshozókat, hogy ha Orbánék bevezetik a válsághelyzetet, léptessék életbe az Európai Unió szerződésének 7. cikkelyét, és az alapján fosszák meg Magyarországot szavazati jogától EU-s ügyekben. Ez a legkevesebb, amit az unió megtehet nemcsak a menekültekért, hanem a magyar állampolgárokért – zárta elemzését Kim Lane Scheppele.