A dokumentum szerint a kerettantervek 7. melléklete módosulna, ha elfogadnák. Ez azt a címet viseli, hogy „A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek”. Ebben a részben vannak az olyan speciális programok tantervei felsorolva, mint például a vitorlázás, a sakk, a kajak-kenu, vagy a belügyi ismeretek, az Arany János Program tantervei.

E harminc speciális kerettantervhez csatlakozna most a futball-kerettanterv – de ez inkább tagozatos iskoláknak egy újabb lehetőség, mint egy minden magyar gyerekre kötelező direktíva.

Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés egyből az első mondatában leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A célok és feladatok felsorolásában olyan megállapítások találhatók 6-7 éves gyerekekkel kapcsolatban– például „A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával” –, amelyekről nem tudjuk, mi alapján hivatkozik rájuk a kormány.

Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek.

A hétéves kislányok például kénytelenek lesznek elsajátítani  a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés” rejtelmeit, de ezenkívül is számtalan olyan taktikai elemet sorol fel a tervezet, ami a felnőtt válogatottunknak is komoly gondot okoz.

A két évfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadás".

A tervezet egészen 18 éves koráig írja le a hogyna kell tanulni az iskolában a labdarúgást, de a beadványtervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap szerint bár mindez 400 ezer gyereket és 8 ezer pedagógust érint, „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Más szóval Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerül pénzbe.