„November 25 – a sztálini táborok magyar áldozataira emlékeznek Magyarországon” ez áll az M1 orosz nyelvű Híradójának feliratán. Ez a kép önmagában is van elég abszurd, de idézzük fel a történetet a maga teljességében: a köztévé szeptember 21-től mindenféle józan és racionális megfontolásnak ellentmondva orosz nyelvű híradót indított útjára az M1-en.

Előtte az angol nyelvű Híradóról még el lehetett mondani, hogy a világ angolságának szól, így nem értelmetlen egy késő esti műsorsávba száműzni, de a nálunk két órával előrébb járó orosz lakosság már rég húzza a lóbőrt, amikor a nekik készített hírműsor a Himnusz után elindul. A hvg.hu forrásai szerint ment is bent a köztévénél a poénkodás, hogy majd egyedül Vlagyimir Putyin fogja nézni.

Na, épp ő nem örül annak, amit lát.

M1

Oroszországban ugyanis Sztálin a mai napig népszerű, a Carnegie Endowment 2013-as felmérése szerint Sztálin népszerűsége nőtt a Szovejtunió 1991-es felbomlása óta. "Az új, tekintélyelvű politikai rend elfogadtatása érdekében Putyin 2012. évi Oroszországának tekintélyt és nemzeti erőt sugárzó jelképekre van szüksége, bármilyen ellentmondásosak is az illető személyek. A despota Sztálin, aki tömeges vérengzésekért felelős, ám akit ma is a világháborús győzelemmel és a nemzeti egységgel azonosítanak, kielégíti a jelképek iránti szükségletet, s ezzel erősíti az aktuális politikai ideológiát" idéz a jelentésből az Új Szó, és világít rá arra is, miként használja fel Vlagyimir Putyin a sztálini örökséget saját vezéri imázsának formálására és legitimációjának növelésére. Hogy az orosz elnök hogy játszik rá a tradicionális, vallásos vonásokkal is felruházott vezéri szerepre, arról a kérdésnek könyvet is szentelő Anna Arutunyan beszélt bővebben a hvg.hu-nak.

Putyin ezért is beszél sokkal megengedőbben Sztálinról: „A Sztálin-rezsimnek sohasem volt célja teljes nemzetiségek kivégzése” mondta egy idei tévéinterjújában. Sztálin de facto rehabilitációja 2000 óta folyamatosan zajlik a maga csendes medrében. Tegyük hozzá, hogy az orosz iskolákban sokszor nem tanítják a sztálini kényszertáborokat olyan mondvacsinált okokkal, hogy nem lehet eldönteni, 15 vagy 50 millió áldozatot követeltek-e ezek a kegyetlen intézmények.

Magyarországról 600 ezer embert deportáltak Szibériába és a Szovjetunió egyéb területeire különböző táborokba, és 200 ezerre tehető azok száma, akik vagy az utazás, vagy kőkemény kényszermunka és elégtelen ellátás miatt nem tértek vissza, írja a Múlt-kor. A hivatalosan 1930-tól 1960-ig működő javító-munka táborokban robotolók átlagban az orosz GDP 3 százalékát termelték ki vérrel és verejtékkel évente (ugyanakkor még Gorbacsov alatt is, 1987-ig tartottak fogva munkatáborokban politikaiakat).

Hogy az orosz nyelvű Híradót valójában mi hívta létre, nem tudható. Ha a keleti nyitás jegyében gyakorolnánk gesztust, ennek eredményessége kérdéses például egy ilyen bejátszás esetében. Kicsit olyan, mintha egy feltételezett arab nyelvű hírműsorban az iszlám és az arab nyelvű menekültek integrálhatatlanságáról beszélnénk ékes arab nyelven.

Csak diplomáciai bonyadalmaink ne legyenek belőle.