"A történelmi jelentőségű párizsi megállapodás elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartására. Az viszont nem tisztázott, hogy miként jutunk el a fenti célokhoz. Mindössze azt írja elő a szöveg, hogy a kormányok ötévenként kötelező felülvizsgálatok során  tovább erősítik önkéntes vállalásaikat. Az eddig felajánlott nemzeti hozzájárulások betartásával azonban nemhogy a 2 fokos küszöbértéket nem tudnánk tartani, de a globális hőmérséklet 2,7-3,5 fokkal is emelkedne" - írják a közleményben.

"Történelmi megállapodás a klímacsúcson" - cikkünket itt olvashatja

A hat szervezet ezért kiemeli, hogy Párizs után a nemzeti kormányokon lesz a világ szeme, és négy pontban össze is foglalták, milyen intézkedésekkel tudna hozzájárulni Magyarország a tisztább és biztonságosabb jövőhöz:

1. Jóval komolyabb kibocsátáscsökkentésre van szükség, mint amit hazánk uniós tagállamként vállalt. A 2030-ra kitűzött 40%-os csökkentés az 1990-es szinthez képest a jelenlegi kibocsátásunknak mindössze 4%-kal való csökkentését jelentené. Tekintettel arra, hogy hazánk gazdasága a régió többi országához képest alacsony szén-dioxid-intenzítású, az alacsony CO2-kibocsátás további támogatása fellendítené a magyar gazdaságot.
2. Az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot valódi prioritássá kell tenni. A lakó- és középületek energiahatékonyságának radikális javítására van szükség, többek között a lakosság számára is elérhető támogatások biztosításával. A teljes primerenergia-felhasználás egyharmadát adó lakóépületek komplex felújításával például 40%-kal csökkenthető lenne a lakóépületek energiafelhasználása.
3. Fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását, és a gyakorlatban is érvényesíteni kell „a szennyező fizet” elvét.  Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordözók árának tükröznie kell a kitermelése és használata során keletkező környezeti és egészségi károk teljes költségét.
4. Fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakerékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. A megújuló energiaforrások részarányát a 2020-ra vállalt 14,65%-os arányhoz képest növelni kell, meg kell szüntetni a megújuló energiahordozók terjedése elé gördített akadályokat, valamint be kell vezetni célzott támogatásokat a megújulók terjedésére, de tekintettel a biomassza fenntarthatósági korlátaira.

A közlemény szerint "mindezek az intézkedések biztosítanák, hogy Magyarország valóban felelős szereplőként vegyen részt az éghajlatvédelemben. Egyúttal pedig olyan pályára álljon, mely által csökken hazánk energiafüggősége, javul az energiabiztonsága, és lehetővé válik a helyi gazdaság élénkítése számos új munkahely teremtésével. Így az elkövetkező évtizedekben hazánk nemcsak tiszta, de erős gazdaságú országává válhatna a régiónak".