A társadalom igazságérzete meglehet más várna el, hogy akár többszörös gyilkossággal elítélt rabok is kártérítést kapjanak az államtól a rossz börtönkörülmények miatt, de az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint egyetlen jogállamnak sem lehet célja, hogy sanyargassa az embereket – írja a hétfői Népszabadság.

A magyar állammal szemben indított eljárás végén még tavaly ítélt meg a bíróság 43 rabnak összesen 231 milliós kártérítést – írta decemberben a HVG. Amennyiben 4 négyzetméter alatti a rabokra eső szabad mozgástér, már embertelen körülményekről lehet beszélni, de vizsgálni kell, hogy van-e a zárkában elkülönített WC, mennyire terjedtek el a tetvek és a poloskák, mennyiben korlátozott a fürdési lehetőség vagy a természetes fényhez jutás. A ügyekben közös volt, hogy minden esetben 2,5,-1,6 négyzetméter volt a rabok mozgástere. Szemléltetésképp, a nagy testű kutyákat tilos tartósan 20 négyzetméternél kisebb területen tartani.

Azóta az összeg a Népszabadság szerint több mint félmilliárdra emelkedett, de könnyen elérheti az összeg a 15-20 milliárd forintot is, amennyiben mind a 3500 panaszt elbírálja a testület, ráadásul újabb beadványokat nyújtanak be. A bíróság nem vizsgálja, hogy ki miért kerül rács mögé, csak az embertelen körülményeket vizsgálja. A megítélt összegek 2,5-9 millió forint között változnak általában, egy gyöngyösi kettősgyilkossággal 1997-ben életfogytiglanra ítélt férfi 8 millió forintos kártértítésre számíthat. 1,5 millióra számíthat az az ittas vezetéssel és garázdasággal elítélt férfi, aki 8 hónapig 17 társával osztozott 30 négyzetméteren.

A napilap hozzáteszi, hogy a fogvatartottak sokszor nem juthatnak pénzükhöz, ugyanis tartozásokkal rendelkeznek szabadulásukkor is. Emellett mindössze 50-100 ezer forintot költhetnek csak el a rácsok mögött a büntetésüktől függően, de 450 forint rabtartási díjat is levonnak naponta azoktól, akik nem dolgoznak a börtönökben.