A terrorizmussal kapcsolatos alkotmánymódosítással az szeretnék elérni, hogy Magyarország is rendelkezzen azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország már rendelkezik a terror elleni fellépés tekintetében. Vannak már eszközeinek, amelyek használhatóak lennének szükség esetén, de a törvények jelenleg nem engedik, ilyen a hadsereg bevetése terror esetén – mondta a rádióműsorban a miniszterelnök. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „még nem áll jól az ügy”.
Szerinte semmi ténybeli alapja nincs az ide kapcsolódó ellenzék kritikáinak, ha csak töredéke igaz lett volna az elmúlt években annak, amit a baloldal mondott a diktatúráról, akkor „szügyig állnának az önkényben”, de Magyarország szerinte szabad ország – jegyezte meg.
MTI/Máthé Zoltán
Menekültek: győzött a józan ész
Orbán Viktor szerint „a dogmatikus gondolkodás kapitulált a valóság és a józan ész előtt” az Európába érkező menekültekkel kapcsolatos vitában. Bebizonyosodott ugyanis, hogy Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül, óriási embertömegeket befogadni, és ezt mondták ki az osztrákok, amikor bejelentették a szigorításaikat. A magyar álláspont továbbra is az, hogy „a legjobb bevándorló a nem jövő bevándorló” – fogalmazott.
A részletes menekültügyi szabályozás megalkotásával lesz ugyan gond, de a döntő lépést megtették már az európai vezetők azzal, hogy elismerték: ellenőrizetlenül nem szabad embertömegeket beengedni. És „Magyarországon nem megy keresztül az áradat, ez biztos” – jegyezte meg. A kormányfő arról is beszélt, hogy most már nemcsak magunkat tudjuk ellátni kerítés-alapanyaggal, hanem exportáltunk is belőle, például Macedóniába, Szlovéniába és Bulgáriába.
„Brüsszelizmus”
Orbán Viktor szerint Európa legnagyobb baja ma a „brüsszelizmus”, vagyis az, hogy egy-egy probléma megjelenése esetén reflexből azt mondják: európai megoldás kell. Pedig egyes gondokat nemzeti alapon szoktak rendezni, ilyenek például a határvédelemmel kapcsolatos ügyek.
A miniszterelnök úgy látja: Brüsszelt irritálja, ha erős nemzetállamok vannak, amelyek megfogalmazzák elképzeléseiket, és kimondják, hogy „egyes kérdéseket Varsóban és Budapesten kell megoldani”. Pedig a nemzetállamok meggyengítése, egyes hatáskörök elvonása tőlük egész Európát gyengíti. Minden problémát ott kell megoldani, ahol ez életszerű, nem doktrínák kellenek – érvelt.
A kormányfő megjegyezte: szerinte a lengyelek semmi olyat nem tettek, ami európai kritikát kelljen, hogy maga után vonjon.
MTI/ Máthé Zoltán
Közép-Európa semmiben nem marad el demokráciát tekintve Nyugat-Európától, sőt, van olyan, ami itt nem fordulhatna elő, nyugaton mégis előfordult. Itt példaként említette azt, hogy a német média eleinte elhallgatta a kölni erőszakot. Szerinte itthon nem fordulhatott volna elő az, hogy akár az állami, akár a magánmédia ne adott volna hírt egy ilyen esetről.
A nyugatiaknak semmilyen erkölcsi alapjuk nincs ahhoz, hogy a demokrácia követelményeit kérjék rajtunk számon – fogalmazott.
Taxisok–Uber: legyenek egyenlő szabályok
A kormánynak az a dolga, hogy mindenkivel betartassa a szabályokat. Most nem azok a szabályok vonatkoznak az Uberre, mint a taxisokra, ráadásul a személyszállítás veszélyes üzem, ahol az utasok épsége érdekében be kell tartani az előírásokat. Ez egy igazságtalan helyzet, komolyan kell venni a taxisok felvetését – mondta Orbán Viktor a csütörtökön véget ért budapesti taxis demonstrációval kapcsolatban.
Jelezte: azt az utat támogatja, hogy szabályozzák ezt a piacot is, és a szabályok vonatkozzanak mindenkire. A következő napokban lesznek itt változások – jelezte.
„Csak megoldunk már néhány buszjáratot”
Elszámolási viták okozzák a feszültséget a főváros és a kormány között – válaszolta a budapesti tömegközlekedéssel kapcsolatos kérdésre. Budapesten a tömegközlekedés fenntartása, megszervezése önkormányzati feladat, a helyközi közlekedés megszervezése a kormány feladata – tette egyértelművé.
Biztos nehéz megszervezni az agglomerációs közlekedést, de voltak ennél nehezebb feladatok is. „Csak megoldunk már néhány buszjáratot” – fogalmazott.
„Elgurítottuk a legnehezebb golyót”
Orbán Viktor azt mondta az interjúban, hogy a magyar családok megerősítésére és otthonteremtésére akarják fordítani a magyar gazdaság bővülő mozgásteréből adódó lehetőségeket. A csok-rendszer bevezetésével pedig „elgurítottuk a legnehezebb golyót” – fogalmazott.
A következő 2-3 hónap főbb feladatai között említette a miniszterelnök a 2017-es költségvetés megalkotását, amelyben ígérete szerint prioritást élveznek majd a családok. Emellett jövőre „áttörő jellegű lépést” szeretnének tenni az államadósság tényleges csökkentéséért.
Jelezte azt is: hamarosan két új rendeletet hoznak, amelyben érthetőek tisztázzák, pontosan hogyan néz majd ki az új lakástámogatási rendszer.
