A Fidesz háromnapos kihelyezett lillafüredi tanácskozás után Kósa Lajos sajtótájékozatón közölte, hogy határozati javaslatban kérik majd a kormányt arra, indítson tájékoztatási kampányt a külföldre utazóknak, elsősorban a fiataloknak, felhívva a figyelmet a veszélyekre, a mindennapok közbiztonsága ugyanis rendkívüli mértékben romlott Európában.

Kósa Lajos és Harrach Péter sajtótájékoztatója Lillafüreden.

MTI / Vajda János

A Fidesz–KDNP parlamenti "migrációs vitanap" is kezdeményezett, mely a február 29-i üléshéten várható az Országgyűlésben – mondta Kósa.

A frakióvezető megerősíte a sajtó azon értesülését, miszerint Orbán Viktor és a Fidesz tudni véli, hogy létezik egy nem nyilvános háttérmegállapodás az EU és Törökország között arról, hogy 400-500 ezer embert telepítenének át Törökországból az unióba. Kósa szerint a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón derül ki – folytatta –, hogy megpróbálják-e ezt a forgatókönyvet elfogadtatni, aminek fő lépése a "kötelező betelepítési kvóta" erőltetése.

Hozzátette, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa, Dimitrisz Avramopulosz már el is küldte ezzel kapcsolatos levelét Magyarországnak, követelve a betelepítés megkezdését. Kósa tájékoztatása sántít abból a szempontból, hogy Avramopulosz a tagállamok többségi döntése által tavaly elfogadott 160 ezer menekült elhelyzésének felgyorsítását kérte, ebben nem volt szó 400-500 ezer menekültről.

Kósa vázolt egy másik, általuk feltételezett forgatókönyet is, miszerint az is veszélyes, ha nem fogadunk be menekülteket, mert ebben az esetben ugyanis Törökország nem fogja megállítani a bevándorlóhullámot. Nemzetközi becslésekre hivatkozva jelezte, 30-38 millió között van azok száma, akik már elhagyták az otthonukat – azt nem tette hozzá Kósa, hogy világ méretű becslés, ennek legfeljebb ötöde-hatod töredéke érintheti az Európai Uniót az ENSZ szerint a következő egy-két évben.

Avramopulosz más levelet küldött a menekültekről, mint amire Kósa hivatkoztik.

AFP / Guenter Schiffmann

A terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítási tervet firtató kérdésre a fideszes politikus azt mondta Kósa, hogy a magyar emberek biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés. Szerinte más európai országokban is elfogadtak ilyen javaslatokat, amelyek a terrorveszély kapcsán bővítik az állam, a kormány a lehetőségeit, és felhatalmazást adnak ideiglenesen alapjogok korlátozására. A Fidesz javaslata számos olyan lehetőséget biztosítana a kormány számára, amelyek együttesen nem jelennek meg más országok hasonló törvényeiben, a rendkívüli jogkörök 60 napos fenntartása Európában példa nélküli. Kósa szerint a tervezett alkotmánymódosítás ügyében "ellenzéki egységfront" alakult ki, sem az MSZP, sem a Jobbik nem támogatja. Megerősítette ugyanakkor, hogy a Fidesznek "az emberek biztonsága nem alkukérdés".

Harrach Péter KDNP-frakcióvezető azt mondta a tájékoztatón, hogy a kötelező betelepítési kvóta terve a párt szerint a kultúrára és a biztonságra nézve is veszélyes.

A frakcióülésen téma volt az oktatás helyzete is, Kósa szerint a Fidesz–KDNP minden oktatási kérdés megvitatására nyitott, de úgy látják, hogy több felvetésben – például az óraszámcsökkentésben – a pedagógustársadalom sem egységes. Meglátása szerint ezért szakmai fórumon (a Köznevelési kerekasztalon) kell ezekről tárgyalni. Hozzátette, hogy természetesen szabadon lehet tüntetni, de a tüntetés alkalmatlan fórum szakmai kérdések interaktív megvitatására. A Galló Istvánné vezett PSZ csütörtöki közleménye szerint a KK egy kormányzati túlsúlyú "zsúrasztal", ahol irreleváns szervezetek is az asztalhoz ülnek, így a sztrjktörvény értelmében a sztrájkbizottságon keresztül folytatják pénteken a szakmai vitát, valamint élnek a tüntetési jogukkal is.

A politikus a bérjellegű követelésekkel kapcsolatban jelezte a pedagógusok a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelésben részesültek az elmúlt időszakban. A PSZ és a többi érdekvédelmi szervezet is közölte korábban, hogy elsősorban a rendszer működésével, nem a fizetésükkel vannak problémáik.

Kósa Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok terheltsége alacsonyabb az átlagnál. Az új tankönyvrendszerről azt mondta, hogy az jelentős költségcsökkenést eredményezett a családoknak.

Az oktatás ügyében Harrach Péter úgy foglalt állást, hogy az oktatási kerekasztal nagy reményekre jogosít. "Olyan iskolában kell gondolkodnunk, ahonnan a gyermekek versenyképes tudással és a tisztességes élet esélyével kerülnek ki" – fogalmazott.

A frakcióülés témái közül kiemelte az otthonteremtési programot, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése. A KDNP frakcióvezetője szólt az építésügyi bürokráciacsökkentésről is, azon belül a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok építésügyi engedélyezési kötelezettségének eltörléséről. A politikus arra hívta fel a figyelmet: ez nem azt jelenti, hogy bárhogyan épülhetnek majd ezek az ingatlanok, hiszen a helyi és országos szabályok továbbra is érvényesek. Szerinte azonban ezután nagyobb felelősség hárul a tervezőkre.