A kormány mai bejelentése szerint az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet, áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. Ha ez alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” bevezetését érti, akkor a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva. A menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy erre a lépésre milyen feltételek mellett kerülhet sor, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján. A bejelentés a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása, amely kizárólag arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország lakosságát valóban érintő problémákról.

A törvényi kritériumokhoz képest jóval kevesebb menedékkérő érkezett Magyarországra.

Februárban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján összesen 2175 menedékkérelmet nyújtottak be (a válsághelyzet kihirdetéséhez nagyjából havi 15 000 kellene).

- Az elmúlt hét napban a rendőrség hivatalos statisztikái szerint összesen 906 megfelelő papírokkal nem rendelkező migránst fogott el, és közülük is sokan nem kértek menedéket (a válsághelyzet kihirdetéséhez legalább heti 5600 kérelem kellene).

- A létező négy tranzitzóna összesített kapacitása nem haladja meg a néhány száz főt, ráadásul a négyből kettő az elmúlt hetekben folyamatosan üres volt. Így fizikai képtelenség, hogy a tranzitzónákban napi átlagban több mint 1000 fő tartózkodott volna az elmúlt hónapban.

- Egyetlen hazai menekülteket befogadó állomáson vagy menekültügyi fogdán sem volt zavargás, nagyobb erőszakos cselekmény az elmúlt hetekben, semmilyen olyan körülmény nem ismert, ami a törvény által megkövetelt „közvetlen veszélynek” minősülhetne.

MTI / Kovács Tamás

A kormány indoka, miszerint a balkáni útvonal lezárása beláthatatlan következményekkel jár jogellenes, hiszen egyik törvényi feltételnek sem felel meg – spekulatív várakozások nem indokolhatnak egy ilyen horderejű döntést. Ezenfelül a döntés gyakorlati szempontból is teljesen érthetetlen, hiszen ha valóban lezárul a kényszermigráció balkáni útvonala, az pontosan azt fogja előidézni, hogy a mostaninál jóval kevesebb menekült és egyéb migráns érkezik majd Magyarországra.

Hovatovább végképp érthetetlen, hogy a balkáni útvonal lezárása miért jelentene veszélyt az ország olyan területein, ahol nincs se befogadó állomás, se menedékkérőket fogvatartó intézmény, és amelyek távol esnek a migrációs útvonalaktól. A migrációs válsághelyzet fenntartása több megyében már hónapok óta indokolatlan, ahogy azt a Helsinki Bizottság már novemberben is jelezte.

A kormány tehát újult erővel folytatja kommunikációs hadjáratát a menekültek ellen, és ebben a politikailag motivált látványharcban már a legalapvetőbb jogállami követelmények betartásának látszatára sem számíthatunk. Bár kommunikációs akcióról van szó, a következmények teljesen valósak lesznek. A migrációs válsághelyzet után a kormány bárhol az ország területén fegyverhasználati joggal bevetheti a honvédséget a migrációval összefüggő rendőri feladatok ellátására, a rendőrség pedig „járványügyi intézkedések biztosítása céljából” magánlakásokba is beléphet és területeket zárhat le. A „válsághelyzet” az alól is felmenti a hatóságot, hogy jogi segítőt (ügygondnokot) biztosítson az egyedül érkezett, családjuktól elszakadt menedékkérő gyerekek számára, akiknek így teljesen egyedül kell utat találni a menekültügyi eljárás jogi útvesztőjében.

A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza jogellenes és indokolatlan döntését.