Nem egészen tisztázott ürüggyel az egész ország területére migrációs válsághelyzetet hirdet ki a kormány, az erről szóló bejelentést Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő tette meg a szerdai kormányülés szünetében.

A döntést az előzte meg, hogy a balkáni országok a frissen életbe léptetett szigorításokkal gyakorlatilag lezárták a nyugat-balkáni migránsútvonalat. Szlovénia éjféltől szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, és csak azokat engedik be, akiknek van érvényes útlevelük és vízumuk, menedéket kérnének Szlovéniában, vagy akik "humanitárius okokból" menekülnek az országba. Szerbia is bejelentette, hogy hasonló korlátozásokat léptet életbe Macedóniával és a Bulgáriával közös határán. Ugyancsak így lépett Horvátország, Macedónia pedig "teljesen" lezárta a határt, kedden már egyetlen migráns sem lépett be az országba Görögország felől.

MTI/ Kovács Tamás

A magyar belügyminiszter azzal magyarázta a válsághelyzet kihirdetését, hogy "nem tudni, pontosan milyen reakciókat vált ki a migránsokból" az, hogy előttük minden határt lezárnak. Mindenesetre Pintér szerint emiatt döntött úgy a kormány, hogy megerősíti a magyar határokat, és az egész ország területére kihirdetik a migrációs válsághelyzetet. „A humán erőnek a megtöbbszörözése a cél, illetve felkészültek arra, hogy megnöveljék a reagálóképességeiket” – mondta. Ehhez fontos, hogy a honvédségi járművek megfelelő sebességgel érjenek a határ menti helyszínekre, ezért szükség esetén utakat építenek, és biztosítják a megfelelő közvilágítást. Utóbbihoz megvan az anyagi háttér – tette hozzá.

A román határon még nem építenek kerítést, csak felkészülnek rá

Egyelőre nem tapasztalják a hatóságok, hogy Románia irányából illegális menekültek jönnek Magyarország felé, de ha ez bekövetkezne, szeretnék a magyar–román határszakaszon is felépíteni a műszaki határzárat – magyarázta a belügyminiszter. Ennek érdekében megtisztítják a határnyiladékokat, kerítésanyagot szállítanak a magyar–román határ egyes pontjaira, és lehetővé teszik, hogy szükség esetén tíz napon belül megindulhasson a kerítésépítés. Pintér Sándor azt is mondta: beszélt a menekültek ügyében a román belügyminiszterrel, aki azt ígérte, hogy nem engednek Magyarország felé illegális menekülteket.

A belügyminiszter szerint a humán erőforrás megerősítésének költségét biztosították a központi büdzsében. A határmenti útépítés és a világítás költsége további 7,3 milliárd forint, amelyre az ígéretek szerint elkülönítik a fedezetet.

A szerdai sajtótájékoztatón megkérdezték Pintér Sándort arról, igaz-e, hogy felmerült a meglévő szakaszokon a határvédő kerítés esetleges megduplázása. A miniszter azt mondta, hogy a külső vonalon lévő kerítés megerősítése nem indokolt, mert az szerinte nemzetközi színvonalú. A belső vonalon viszont egy vadvédelmi út felhúzása indokolt lehet, ha végül építenek utat. Utóbbit egyebek mellett balesetvédelmi szempontokkal indokolta.

A műszaki határzár vége a magyar-szerb-román hármashatárnál, Kübekháza közelében 2015. szeptember 16-án.

MTI / Sóki Tamás

Bakondi György miniszterelnöki biztos már szombaton bejelentette: a honvédség előkészült, hogy a magyar–román határra is felállítsák a műszaki határzárat. Akkor azt mondta a biztos, hogy gyors kormánydöntés várható az ügyben, ha a helyzet indokolja majd, de költségekről és határidőkről még nem nyilatkozott. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára ugyancsak arról beszélt szombaton, hogy “a magyar honvédők fel vannak készülve, hogy a 450 kilométeres magyar–román szakaszon felállítsák a biztonsági határzárat. A terület is elő van készítve az építkezéshez.”

Mi van a korábbi válsághelyzettel?

A kormány tavaly szeptember 15-én életbe léptette a tömeges bevándorlás miatt elrendelt válsághelyzetet, amely ezt követően is egyre több megyében életbe lépett, és még akkor is tartott, amikor az országba belépő menekültek száma rohamosan csökkent.

A válsághelyzet feltétele az, hogy a Magyarországra érkező menedékkérők száma meg kell hogy haladja: egy hónapon keresztül a napi átlagosan 500 főt, vagy két egymás utáni hét átlagában napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt. Ugyancsak be lehet vezetni a válsághelyzetet, ha a magyarországi tranzitzónákban tartózkodók száma átlagosan több mint 1000 fő naponta egy hónapon át, vagy 1500 fő naponta két héten át. Ezeket a fejleményeket a bevándorlási hivatal figyeli, ők kezdeményezhetik az újabb válsághelyzet kihirdetését, meg a hatályon kívül helyezését is, amely nem történt meg. A kormányrendelet hat hónapig lehet érvényben, épp most járna le kedden, de ezek szerint meghosszabbítják. (A szeptemberi törvénymódosítások lehetővé tették a kormánynak, hogy a Honvédséget békeidőben is bevethesse belföldön is, amely nem szokás nyugalmi időszakban.)

Hol a közvetlen veszély?

Ha a fenti körülmények ugyan nem állnak fenn, de "olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti", vagy ha egy menekültszálláson zavargás tör ki, erőszakos bűncselekmények történnek, akkor ugyancsak bevezethető a válsághelyzet. Nem tudunk arról, hogy a fenti körülmények közül bármelyik is fennáll-e. Hiába hivatkozik a kormány arra, hogy nem lehet tudni, mit vált ki a menekültekből az utóbbi napokban történő balkáni országok határzárás, hiszen a magyar kormány erre az esetre írt törvénye szerint a válsághelyzet bevezetésének feltétele, hogy a közrendet közvetlen veszélyeztető esemény történjen. 

Röszkei válsághelyzet

Stiller Ákos

A belügyminiszter még szeptember 15-én azt mondta, hogy "az állampolgári jogok magyarországi szabad gyakorlására nincs kihatással, kizárólag a hatósági eljárások gyorsítását szolgálja" a válsághelyzet, ám a törvény elég komoly jogosítványokat rendel a kormány kezébe. A rendvédelmi szervek igénybe vehetik az állami, önkormányzati tulajdonban, vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyonát, lehetővé teszi a fegyveres határvédelmet, autókat állíthatnak meg, kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak – immár az egész országban.
 
A hvg.hu decemberben írt arról, hogy a válsághelyzet fenntartását még decemberben is azzal indokolta a kormány, hogy szeptemberben és októberben milyen nagy számú menekült érkezett az országba (és távozott egyébként Ausztria felé). Lázár János a miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, ha visszavonnák a különleges jogi helyzetet, le kellene bontani a kerítést, meg kellene szüntetni a jogi határzárat, "Magyarországot újra ellepnék a menekültek".

A válsághelyzet elrendelését a Magyar Helsinki bizottság jogvédő civil szervezet is elítélte, és annak visszavonására szólította fel a kormányt.

Az ügyben megszólalt az ombudsman is.