Furcsa jelenségnek lehetett szemtanúja, aki múlt héten kedden 19:30 körül az Újpalota felé közlekedő 107-es buszra akart felszállni. Amikor a járat beállt az egyébként teljesen üres buszöbölbe, egyik ajtó sem nyílt ki. A felszállni és a leszállni próbáló utasok is csak zavartan nézelődtek a buszsofőr felé, azon értetlenkedve, hogy miért maradnak csukva az ajtók.

Körülbelül 3-4 perc telt el így, mire a sofőr végül kinyitotta az ajtókat és mint kiderült, a buszon ellenőrök dolgoztak és amikor az befutott a megállóba, valakit épp megbüntettek. Vagyis nagyon úgy tűnt, hogy azért maradtak zárva az ajtók, hogy a megbüntetett utas ne tudjon megpattanni.

Nincs hivatalos utasítás

Ez az eset azért is érdekes, mert néhány napja az Index mutatott be egy sokkal durvább incidenst, amikor egy agresszív bliccelő miatt 20-25 percen keresztül (a BKV szerint csak 10 percen át) nem nyitotta ki az ajtókat a 8-as bus sofőrje. A beszámolók szerint az ellenőrök megpróbálták visszatartani a lelépni készülő  utast, aki  a bakancsával úgy megtaposta az ellenőr lábát, hogy eltört a lábujja. Az utasok egészen addig nem hagyhatták el a buszt, ameddig nem érkezett ki a rendőrség.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

“A tisztességes utasokat, a bliccelőt, mindenkit bezártak a buszba 20-25 percre, azzal hogy a rendőrség kiérkezéséiig nem hagyhatjuk el a buszt. A Sion lépcső megállóban bezárva vártunk a buszon, közben gondolkodtam hogy a BKV már börtönként és erőszakszervezetként is funkcionál” - panaszolta az eset egyik elszenvedője.

Megkérdeztünk buszsofőröket arról, hogy kaptak-e a utasítást arra, hogy csukott ajtókkal kell visszatartani a szökni akaró utasokat, de akiket kifaggattunk, azok nem tudtak hivatalos direktíváról. A BKK-t és a BKV-t is megkerestük a történettel és rákérdeztünk, hogy mi történhetett pontosan a szóban forgó 107-esen, de mindkét helyről azt a választ kaptuk, hogy nem tudják beazonosítani a járatot, így azt sem tudják megmondani, hogy miért tartotta zárva az ajtókat a sofőr.

Megsértik a vétlen utasok személyi szabadságát

A két esetben az lehet a közös, hogy ha szándékosság történt, akkor vélhetően mindkét sofőr jogsértően járt el, amikor zárva tartotta az ajtókat, legalábbis a hvg.hu által megkérdezett jogászok egybehangzóan állították, hogy ha a sofőrnek nincs jogalapja az ajtók zárvatartására, akkor teljesen mindegy, hogy egy percig vagy fél óráig vannak zárva az ajtók, az akkor is az utasok személyi szabadságának megsértése.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

A BKK álláspontja szerint viszont az Indexen megírt esetben a buszvezető jogszerűen járt el, mert a bűncselekményt elkövetőt bárki elfoghatja, és átadhatja a rendőrségnek, és álláspontjuk szerint "általában elvárható, hogy a bűncselekmények elkövetőivel szembeni intézkedés esetén bárki számíthasson mások segítségére és józan belátásara”. Erről az esetből a hvg.hu-nak azt mondta a közlekedési vállalat, hogy “a járművezető tájékoztatta az utazóközönséget arról, hogy az álló jármű ajtajait zárva tartja a rendőrség kiérkezéséig. Egy utas sem kérte a járművezetőt, hogy nyissa ki az ajtókat. Ha ilyen kérés érkezett volna, a járművezető eleget tett volna a kérésnek. Mindezek alapján a személyi szabadság megsértése sem állhatott fenn. “

A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő emberi jogi szervezet rendőri intézkedésekkel foglalkozó szakértője, Tóth Balázs azt mondta, hogy csak abban esetben tartóztatható fel a bliccelő utas, ha valamilyen a konkrét bűncselekménnyel gyanúsítható (a csonttörés például ilyen), de a többi utast még erre hivatkozva sem lehet bezárni, hiszen ezzel megsértik személyi szabadságukat.

Évek óta szabályozatlan terület

Az, hogy sofőr visszatartó jelleggel tartja csukva az ajtókat nem mindennapos, de hallani ilyen esetekről. Maga ez az eljárás minden szempontból a szürke zóna a kategóriába tartozik, hiszen azon túl, hogy jogsértés követ el a sofőr a zárva tartással, az ellenőr amúgy sem utasíthatná arra, hogy ne nyissa ki az ajtókat. Valószínűleg az esetek többségében ad hoc módon döntenek a sofőrök, hogy segítik-e az ellenőrök munkáját. Az ellenőrökkel való együttműködésre vonatkozóan nincs is általános gyakorlata a BKV-nak, ezt magától a vállalattól tudtuk meg.

A probléma gyökere, amiért az ellenőrök és a buszsofőrök ehhez a módszerhez folyamodnak, hogy az ellenőröknek nincs semmilyen eszközük arra, hogy hatásosan lépjenek fel a bliccelőkkel szemben: egyedül a közterület felügyelők - mint hivatalos személyek - tarthatják vissza és igazoltathatják a  potyázókat. Ez nem egy újkeletű probléma, évek óta szabályozásra szorul ez a terület és a jogi aggályok mellett jelentős anyagi károkat okoz a közlekedési vállalatnak.