Egy év telt el, mióta meghirdettem a Feketeruhás hétvégéket. Nem vagyok politikus. Nem vagyok egészségügyi vezető. Ember vagyok. Nő vagyok. Anya vagyok. Ápolónő vagyok. Csak egy ápolónő, aki megpróbálta a lehetetlent írja blogján Sándor Mária, a fekete ruhás nővér.

Az ápolónő fölidézi azokat az eseteket, amelyek arra ösztökélték, hogy személyes tiltakozó akcióba kezdjen, majd a szöveg közepén ezt írja:

„Nem tartozom azok közé, akik nem tudnak visszalépni és nem tudják elismerni - megbuktam. Szégyellem, hogy egy olyan országban kell élnem, ahol az ország vezetése mindent fontosabbnak tart, mint maga az ember ! Ezt a csatát bebuktam. Egy év telt el. Feladom!”

Sándor Mária úgy véli, hogy ennek ellenére megérte, mert jó emberekkel találkozott, ám úgy tűnik, hogy ők vannak kevesebben. „Megtaláltok, ha segíthetek, de elől menni már nem tudok. Túl sokat vesztettem” – fogalmaz, majd hozzáteszi: „Én szégyellem, hogy elfáradtam. Elnézést kérek, de csak egy ápolónő vagyok”.