A rossz és a rosszabb közül választhatott a kormány – mondja Török Gábor politikai elemző, aki az időzítést tökéletesnek tartja. Korábban nem tűnt ilyen veszélyesnek a szituáció – magyarázza –, most lett nyilvánvaló, hogy az MSZP el tudja kezdeni gyűjteni az aláírásokat:

„Nem túl bátor döntés, de racionálisnak tekinthető.”

Az már sohasem derül ki, hogy a kormány olyasmitől ijedt-e meg, amitől nem kellett volna, vagy jogos volt a félelme – mondja Török, aki szerint egy sikeres népszavazás komolyabb károkat okozott volna a kormánynak, mint hogy az a látszat keletkezik, hogy meghátrál.

A Fidesz dönthetett volna úgy is, hogy beleáll a kérdésbe, és próbálja meggyőzni az embereket, miért is jó a boltzár. Ha sikertelen a népszavazás, vagy nem gyűlik össze elég aláírás, még jól is kijöhetett volna belőle a kormány. Szerinte 2008-ban Gyurcsány Ferenc is jobban járt volna, ha visszavonulót fúj.

A Magyar Progresszív Intézet igazgatója, Magyar Kornélia is arról beszél, bár a döntés arcvesztéssel járt a kormány számára, korántsem akkorával, mintha belefutna egy esetleges vesztes népszavazásba, bár azt nem gondolja, hogy ennek akkora súlya lett volna, mint a 2008-as "szociális" népszavazásnak.

Kérdésünkre, hogy a kormány számára nem okozott volna-e kisebb politikai veszteséget, ha korábban lép, Magyar Kornélia azt mondta, a kormányt is meglephette a Kúria döntése – amely a szocialista Nyakó István kérdését hitelesítette –, ezért léphetett csak most, másrészt gondolhatta azt is, ennyi politikai verség még belefér. Más szempontból a Fideszben forradalmi hevület uralkodik, a „ha nagyon pocskondiáznak, menni kell előre” elv miatt is kitarthattak idáig a kérdésben.

A Nézőpont Intézet igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormány az utolsó előtti pillanatokban döntött, hiszen mostantól volt komoly opció a népszavazás lehetősége. Később már kapkodásnak tűnhetett volna ugyanez. Az elemző szerint Rogán Antal miniszter érvelése lényegretörő volt, nem pedig magyarázkodás:

„A kormánynak az az érdeke, hogy a döntésről, és ne annak előzményeiről szóljon a közélet.”

Mráz úgy látja, a miniszterelnök pénteki rádióinterjújából már kihallható volt, hogy a boltzár „megfontolás tárgyát képezi”. Azt mondja, első látásra tűnhet a kormány számára arcvesztésnek a lépés, „de valójában a kormány a saját érdekeit is figyelembe vette”. Egyrészt megosztó témáról van szó – a kabinet pedig a legfontosabb kérdésekben azt szeretné, ha a társadalom többsége támogatná, másrészt el akarhatta kerülni azt is, hogy a boltzárról szóljon az idei év a migráció kérdése vagy a családok támogatása helyett.

Török Gábor egyenesen a „napirend letakarítását” tartja a fő motivációnak – szerinte ez erősebb lehetett, mint a vesztes népszavazástól való félelem. A Fidesz ugyanis megtanulta, a napirend uralása a legfontosabb, itt is erről lehet szó.

„Az is látszik, hogy a kormánynak komoly tervei vannak, a következő időszak napirendjét is a migrációval és a terrorizmus kérdésével akarja uralni.”

Így ugyan elkönyvelnek egy „egynapos minibukást”, de legalább nem a vasárnapi boltzárról szól hónapokig minden. Török Gábor ugyanakkor úgy látja, ez egy árulkodó lépés: a kormány ezek szerint nem tartja lefutottnak a politikai versenyt.

Török szerint azonban a visszavonásnak is jelentős veszélyei vannak: „a Fidesszel kapcsolatban az az érzület, hogy a hatalomért tesznek mindent. Ez a döntés az elvi politizálással szemben megint csak ezt erősíti meg. Ráadásul párton belül is konfliktust okozhat, hogy azok, akik másfél éve megszavazták a törvényt, most szavazhatnak ellene. Azok a fideszesek is csalódottak lehetnek, akik egész eddig magyarázták, miért is jó a vasárnapi zárvatartás, mert a kormány kihátrált mögülük.

Szegény MSZP

Mráz Ágoston és Magyar Kornélia is úgy látja, az MSZP most szomorkodik, bár ezt nem vallják be.

„A baloldal nem halmoz sikert sikerre, az elmúlt 10 év sikersztorija lehetett volna ez, ami kérdéseket vethetett volna fel a Fideszről"

– mondja Magyar Kornélia.

Mráz Ágoston szerint „ígéretes témát veszítettek el”, annyit tehetnek, hogy saját sikerükként tálalják a történteket: „Ez viszont a diktatúramítosszal nem egyeztethető össze.”

Magyar Kornélia szerint a kormányzati lépés nem kifejezetten az MSZP ellen szólt, a kabinet ugyanúgy meglépte volna ezt egy fontos jobbikos népszavazási kérdésnél is. Magyar szerint hasonló hátraarc a másik két népszavazási kérdésben – földeladás és bérplafon – nem várható, hiszen az a közvéleményt nem foglalkoztatja ennyire. Mráz szerint sem várható, hogy ettől az ellenzék tárgyalási pozíciója más kérdésben javuljon.

Magyar Kornélia úgy látja, hogy bár az MSZP nagyobb sikert arat egy sikeres népszavazással, így is elmondható, hogy hosszú évek óta az első olyan politikai akciót hajtotta végre, amiben hatást gyakorolt és meghátrálásra kényszerítette a kormányt. Ennek azért szerinte van jelentősége. A párt most amúgy is felívelő szakaszban van, köszönhetően éppen a népszavazással kapcsolatos botrányoknak. Szerinte az, hogy a „kormányon léket lehet ütni”, bátoríthatja a többi ellenzéki pártot vagy civil szervezetet.